Nincs munka, nincs ember. A Szlovák Statisztikai Hivatal összegezte Szlovákia népességi adatait. Mit mutatnak a statisztikák?

Pozsony és Kassa a legsűrűbben lakott körzetek, illetve az ország észak-nyugati (autógyárakkal teletűzdelt) vidékei sűrűbben lakottak. Feltűnően kietlen viszont Besztercebánya megye.

szamoljunk-kezdo.jpg

Több a nyugdíjas, kevesebb a dolgozó 

A grafikonok közül érdekes a korfa. Az ötvenes és harmincas korosztályok a legnépesebbek, miközben a 15 évesek száma alig feleannyi. Ez azt jelenti, hogy egyre több ember lépi át a következő években a nyugdíjkorhatárt, miközben egyre kevesebben lesznek azok, akik aktív korba lépnek, vagyis el tudják őket majd tartani. Egyre kevesebb dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast. Ma Szlovákiában egy átlagos nyugdíjast 2,2 munkás tart el – ám ha nem változik a népszaporulat, a következő években 5 ember munkájára lesz szükség ehhez. Egy egészséges korfánál a legfiatalabb korosztályok a legszélesebbek, és szépen fokozatosan karcsúsodnak a legidősebbekig, akár egy fenyőfa. Ilyen korfával ma Szlovákiában egyetlen népcsoport rendelkezik: a roma. 

Gyurgyík László szociológus tanulmánya rámutat, hogy 1920-tól a magukat magyarnak vallók száma 620 ezerről 520 ezerre csökkent (frissebb adatok szerint 458 ezerre). A magukat szlováknak vallók száma ugyanezen idő alatt 3 millióról 5,38 millióra emelkedett, ami közel 80 százalékos emelkedés! Egyetlen európai nemzet tudott ennél nagyobb népességnövekedést elérni, az albánok. Ám ők – tegyük hozzá – születésekkel érték ezt el.

Egyre kevesebb házasság 

Korunk egyik jellemzője a házasságkötések számának drasztikus csökkenése. Zuhant a 20-24 éves korban házasodók száma, a legtöbben már 25-29 éves korban nősülnek meg, vagy mennek férjhez, de meredeken emelkedik a 30-34 évesek házasságkötéseinek száma. Mivel összességében a házasságkötések száma az utóbbi években csökkent, így ez azt jelenti, hogy azok a kevesek, akik még hajlandóak összeházasodni, egyre későbbre tolják ki a végleges elköteleződés idejét. A nők inkább a 20-as éveik végén házasodnak, a férfiak valamivel később, a 30-as éveik elején.

Legalább 2 gyerek kéne! 

A népszaporulat igazából az 1950-es évektől kezdődően esik, vagyis egybecseng a modernizációval. Átlagban jellemző, hogy minél kényelmesebb és önmegvalósítóbb életet él valaki (ez egyénekre, ám népekre is jellemző), annál kevesebb gyereket akar vagy tervez. A szlovákiai demográfia Achilles-sarka a kevés gyerek. A népesség szinten tartásához egy családban átlagban 2,1 gyermekre van szükség. (2 gyerek a két szülő pótlására, plusz 0,1 a gyermekhalandóság ellensúlyozására.) Ez azt jelenti, hogy sok családban kettőnél több gyermeknek kellene születnie. Ezt hívják szaknyelven egyensúlyi termékenységi rátának.

hirlevel_web_banner_2_226.jpg

Mi, magyarok még kevesebb gyereket szülünk!

A kritikus termékenységi szint az 1,5 gyerek. Nos, Szlovákia aktuális termékenységi szintje (egyébként Magyarországé is) csak 1,4-es. A szomorú valósághoz hozzátartozik, hogy a hazai magyarság születési rátája jóval gyengébb az átlagnál. 

Hova vándorol a szlovákiai lakos? 

Hova vándorol a szlovákiai lakos, ha teheti? Elsősorban Németországba, Nagy-Britanniába, Csehországba és Ausztriába – a munka vagy a könnyebb megélhetés után. Nyitra és Besztercebánya megye lassan elnéptelenedik. Régiós összehasonlításban elmondhatjuk, hogy Pozsony, Kassa és Eperjes megyékben a legnagyobb a természetes népszaporulat. A bevándorlás Pozsony és Nagyszombat megyébe a legmagasabb (az emberek a munka után költöznek ide). Összesítésben pedig a legrosszabb helyzetben Nyitra megye és Besztercebánya van. Az előbbiben a születések számának elégtelensége a nagyobb gond, az utóbbinál a kivándorlás.

Új Nő csapata