„Még nem állok készen egy új kapcsolatra...” – halljuk ezt oly sokszor manapság. Még velem is megtörtént, hogy egy férfi ezt mondta nekem. Ennek hallatára majdnem hanyatt estem. Hogy miért? Mert köztudott volt, hogy a kiszemeltemnek másfél éve nincs barátnője. Azonban nem csak a férfiak hajlamosak lepattintani a nőt ilyen dumával. A nők is könnyen megszokják a szingli lét előnyeit, és nem akarnak aztán engedni belőle. Főleg, ha kezd komolyra fordulni a dolog.
A szingli lét gyönyörei
Az, hogy egyedül vagy, és azt csinálsz, amit csak akarsz, az igazán rendkívüli érzés. Már, ha tényleg ki tudod élvezni az egyedüllét örömeit. Például: van egy jó munkád, programokat szervezel magadnak, tornázol, főzöl magadra, és a saját hobbijaidnak hódolsz. Egyszerűen azt csinálsz, amit akarsz, és akkor, amikor te akarod. Ez igazán jó oldala a szingli létnek! Viszont amikor esténként egyedül bújsz az ágyba, hiányérzeted támad. Mert jó lenne valaki, aki néha átölel. S ekkor magával ragad a vágy, hogy azért mégiscsak jó lenne egy társ...
Elkényelmesedünk
Megszokjuk, hogy egyedül vagyunk. Néha panaszkodunk emiatt, de élvezzük, hogy senki nem szól bele az életünkbe. Aztán, ha mégis betoppan a várva várt nagy Ő, akkor egy csomó minden zavarni kezd minket. Ekkor szokták azt mondani: „Még nem állok készen!” Örülsz, ha valaki átölel esténként az ágyban, de eleinte sokkal jobban szeretsz egyedül aludni. Hozzászoktál ahhoz, hogy egyedül vagy, s éppen ezért úgy érzed, szükséged van a jól ismert magányra. Szükséged van arra az időre, amikor csak magaddal foglalkozol és törődsz. Hiszen volt időd bőven hozzászokni eme kényelmes léthez.
Most én fizetek!
Tetszik, ha az új lovag meghív vacsorázni, de kellemetlenül érezd magad, ha állandóan ő állja a cechet. Nagylánynak tartod magad, s úgy érzed, téged nem kell, hogy eltartsanak! Igen, álljon meg a menet, te is ki tudod fizetni a számlát, sőt, meg akarod hívni őt is. S máris átveszed a gyeplőt, illetve a férfiszerepet. Nő létedre. Bár azt szeretnéd, hogy a férfié legyen a domináns szerep a kapcsolatban, mégis te szeretnél irányítani. Mindez azért történik, mert az eddigiek során hozzászoktál ahhoz, hogy te írod az életed forgatókönyvét. S ez több mindenben meg fog mutatkozni.
Bizonytalan vagy mellette
Annyira megszoktad a magányt, hogy ha problémád van, azt nem vele beszéled meg először, hanem máshoz fordulsz. Bizonytalanná válsz, s ezt magadnak köszönheted. Megoldás: ideje megenyhülnöd, jégkirálynő! Nem szabad bezárkóznod és hagyni, hogy majd jön valaki, aki „kikönyörgi” belőled a sok bánatot. Próbálkozz! Meséld el a párodnak, mi az, ami bánt, s lehet, hogy olyan szuper tanácsot ad majd, amire nem is számítanál.
Miért hagyta itt...?
Amikor komolyabbra fordulnak a dolgok, még az is zavarhat, hogy nálad hagyja a cuccait. A te szép környezetedbe belerondít az ő dolgaival, és szanaszét hagyja őket! Felháborító, ugye? Pedig muszáj lesz szépen lassan változtatnod ezen a szingli szokásodon is. Ha nem szeretnél egyedül megöregedni és 15 macskát tartani, akkor ideje lesz hozzászoknod ahhoz, hogy valaki más ruhái és ingóságai is ott henteregnek a lakásban. Ébresztő, hercegkisasszony!
Félsz szeretni, félsz engedni
Ez a kiindulópontja az összes fent felsorolt problémának. Nem akarsz beengedni mást a szívedbe, mert félsz, hogy kisemmiznek és otthagynak majd, mint egy kivert kutyát. Pont ezért viselkedsz ilyen távolságtartóan és ridegen. Nem szívesen nyitod meg szíved kapuját, pedig igazán vágysz a szeretetre és a megbecsülésre. Döntened kell, mit szeretnél: egyedül végigballagni az élet ösvényén, vagy megosztani valaki mással az élet adta örömöket.
Dunai Mira
