Mindenki olvasott már lovagi játékokról, melyeken a hölgyek megjutalmazták a győztest, és a Szentföldre lovagló, magukon piros keresztet viselő lovagokról. S mindez igaz is volt, nem mese.
A lovag szó a lovassal rokon, és a lovagság is a lóval kezdődött el. Akinek futotta rá, hogy lovat vásároljon, s azzal vonuljon hadba, az volt a lovag. A hűbérurak, akiknek a király földet adományozott a hűségükért, lovagok voltak. De a jószágkormányzóknak is, akik ezeket a földeket gondozták, szintén futotta lóra. Ők is lovagok voltak, s elkísérték urukat a harcba.
Paolo Uccello: Szent György megöli a sárkányt
Mindez már az ezredik év után elkezdődött Európában – és sokáig így maradt fenn. A fejedelmek nagy, erős várakat építtettek, ahol meghúzódtak az ellenség elől. A lovagok fiai szintén lovagok lettek: olyan volt ez, mint Indiában a kasztrendszer. A lovag fia már hétesztendős korában egy idegen várba került, apródnak nevezték, s az volt a dolga, hogy a nők uszályát hordja, vagy felolvasson nekik (mert a nők nemigen tudtak olvasni).
A nemes úrfiakból 14 esztendős korukra fegyverhordozó apród lett. Most már nem kellett a tűz mellett ülniük a várban, lóháton mehettek az urukkal vadászatra vagy harcba. Vitték uruk pajzsát és dárdáját, s ha az eltörött, egy másikat nyújtottak oda neki. Ha az úrfi bátor volt, 21 éves korában lovaggá ütötték. „Istent s a Szüzet tiszteld meg: tűrd el az ütést, de csak egyet! Bátor, szerény, igazságosztó lovag légy, nem pedig poroszló!” – mondták neki, s kardlappal mindkét vállára, majd a nyakszirtjére ütöttek.
A nemes úrfiakból 14 esztendős korukra fegyverhordozó apród lett. Most már nem kellett a tűz mellett ülniük a várban, lóháton mehettek az urukkal vadászatra vagy harcba.
A lovag ezután a pajzsán viselte a címerét, és jelmondatot választott magának. A csatában magányos ellenségre másodmagával soha nem támadhatott rá, párviadalban kellett megmérkőznie vele. S a legyőzött ellenséget nem alázhatta meg. Ha pedig szerelmes volt, harcba vonult, hogy szíve hölgyének dicsőséget szerezzen. Mindent megtett, amit a hölgy parancsolt neki. Mikor a férfi előre engedi a nőt az ajtón – a hajdani lovagok eszménye él tovább benne. A lovag védelmezte a gyöngét, s tisztelte a nőt.
Rátermettségéről a lovagi játékokon tett bizonyságot, ahova számos országból érkeztek lovagok. Tompa dárdákkal, lóháton rontottak egymásra, hogy kilódítsák egymást a nyeregből. A győztesnek járó virágkoszorút a várúrnő adta át a lovagnak, aki sosem szitkozódott, és a sakkozásban és a költészetben is jeleskedett. Nagy költők is akadtak a lovagok között, akik az imádott nő dicséretét zengték. Később a lovagok Krisztus sírjáért is hadba vonultak Jeruzsálembe, mely az arabok kezén volt.
Sárkányölő Szent György volt a lovagok oltalmazója. Szent Györgyöt sárkánnyal ábrázolják, mert a monda szerint megölt egy sárkányt, amelyik egy líbiai várost sanyargatott. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogányságot jelképezte. György híres katonaszent volt, 303-ban végezték ki a hite miatt. Diocletianus uralma alatt kitüntette magát a harcban, de mikor a császár üldözni kezdte a keresztényeket, ellene fordult. Ugyanis édesanyja hatására megkeresztelkedett.
Károly Róbert a Képes krónikában
Szuperelsők!
A magyar alapítású Szent György Lovagrend a legrégebbi világi lovagrend! 1326-ban alapították, ők voltak a merényletektől fenyegetett Károly Róbert magyar király testőrsége. Károly Róbert trónjára ugyanis mások is áhítoztak.
Az ötven tag anno a keresztény lovag erényeit gyakorolta: a király őrzése, a lovagtársak segítése, a kölcsönös szeretetre esküdött fel, szigorú vallási előírások keretében.
Érdekesség, hogy a világi jog alapján a rend alapítását semmissé nem nyilvánították, illetve a törvényes fennállását meg nem szüntették. Így 1990-ben nyugvásából – régészek és történészek elhatározásából – Visegrádon felébresztették. A tagok az éves közgyűléseket és a lovaggá avatást áprilisban Szent György napján tartják a visegrádi királyi palota lovagtermében. Ott, ahol egykor megalakult. A lovagrend több priorátusból áll, ezek egyike a felvidéki nagypriorátus. Zoboralján pedig apródképző működik.
A Szent György Lovagrend címere
Április 24. Szent György napja
Európában igen régóta tavaszkezdő nap, ekkor hajtották ki az állatokat a legelőre, fogadták fel a béreseket. Az egyház a sárkányölő Szent György névünnepét is erre a tavaszkezdő napra helyezte.
Károly Róbertet fia, Nagy Lajos követte a trónon, aki igyekezett a lovagi eszmények szerint élni
Nálunk, Felvidéken is elterjedt a Szent György-kultusz. Szent György patrónusa a gímeskosztolányi, a nyitragerencséri és a dunaszerdahelyi templomnak.
