Közhely, de sokszor elfeledkezünk róla: a terhesség nem betegség. A várandós anyukák ma már aktív életet élnek – munkába, tanfolyamokra, terhestornára járnak.
A szülésre való felkészülés fontosságáról és a születést érintő egyéb kérdésekről a Szlovák Egészségügyi Egyetem tanárával, Takács Emőkével beszélgettünk.
Takács Emőke
– Te voltál az első, magánpraxissal rendelkező szülésznő az országban. Mi vezérelt arra, hogy elhagyd a kórházat, és saját stúdiót nyiss?
– Csaknem húsz évet húztam le a galántai kórház szülészetén. Imádtam a munkámat, és amennyire lehetőségem volt, már ekkor is foglalkoztam szülésre való felkészítéssel és terhestornával. Idővel egyre inkább azt éreztem: többet szeretnék adni az anyukáknak. Alapos mérlegelés után öt éve úgy döntöttem: magánpraxist nyitok. Másfél évig tartott, mire beszereztem a szükséges engedélyeket – de megérte. A stúdió a szívügyem, a foglalkozásokat inkább hobbiként kezelem, mintsem munkának érzem.
– Mindeközben elvégezted az egyetemet, és diplomázás után jött a felkérés, hogy maradj ott tanítani.
– Tanítócsaládból származom, és sokáig én is tanár szerettem volna lenni. A sikertelen felvételit követően úgy döntöttem, a következő próbáig elfoglalom magam, így kezdtem el szülésznőnek tanulni. A születés varázsa azonban annyira megfogott, hogy ott ragadtam.
A sors különleges ajándéka, hogy mégis megadta nekem a lehetőséget, és taníthatok. Nagyon szeretek tanítani, és igazából nem is tudom, hogy ez vagy a stúdió jelenti-e a nagyobb örömet számomra.
– Stúdiódban mi mindenre oktatod, neveled a kismamákat?
– A szülésre való felkészítés két részből áll. Az órák első fele a párbeszéden alapul. Olyan kérdésekkel foglalkozunk, mint a magzat fejlődése, a terhességgel összefüggő problémák, az anya és a magzat kapcsolata, a szülés fázisai vagy a szülés utáni regeneráció. 5-6 anyuka jár egy-egy csoportba, ezért nagyon bizalmas viszony alakul ki közöttünk. Ennek köszönhetően meg tudjuk beszélni a legintimebb problémákat is. Az órák második fele pedig tornával telik. A terhesség során a test bizonyos pontjait nagyobb megterhelés éri, s mi ezeket az izmokat és ízületeket célirányos gyakorlatokkal erősítjük. Elsajátítjuk a helyes testtartást, a helyes légzéstechnikát, a relaxációs és szülőpozíciókat. A foglalkozások a 20. héttől javasoltak, a szülőpozíciókat azonban csak a 36. héttől ajánlatos gyakorolni, mert akaratlan méhösszehúzódásokat okozhatnak. A stúdióban foglalkozunk továbbá babamasszázzsal, illetve intimtornával is. Szervezünk külsős előadásokat is, laktációs szakemberrel, illetve gyermekorvossal.
– Szakemberként mit tapasztalsz, tudatosan készülnek a mai kismamák az anyaságra?
– Mindenképpen. Ez azon is látszik, hogy egyre többen látogatják a tanfolyamokat. Persze zömében inkább egyetemet végzett kismamák jönnek. A kevéssé képzett, esetleg hátrányos helyzetű anyukák távol maradnak, pedig nekik jóval nagyobb szükségük lenne a felkészítésre. Távolmaradásuk egyik oka az érdektelenség, másrészt nincs rá pénzük. Az egészségbiztosítók ugyanis (az Union kivételével) feleslegesnek tartják a felkészítő tanfolyamok finanszírozását, így önköltséges alapon működünk. Nem nagy összegről van szó, azoknak azonban, akiknek minden fillér fontos, ez is gondot okoz. Míg ennyire kevesen vagyunk (én nyolc, magánpraxissal rendelkező szülésznőről tudok az egész országban), esélyünk sincs arra, hogy áttörést érjünk el.
– Egyre nagyobb divat a papás szülés. Jónak tartod, ha a leendő apuka jelen van gyermeke születésénél?
– A szülésznők többsége, köztük én is jónak látjuk az apuka jelenlétét, de csak abban az esetben, ha előre felkészült a feladatára. Szerencsére a legtöbb kórház már megköveteli, hogy a kispapák részt vegyenek egy rövid felkészítésen, ahol megtanulják, miként lehetnek kedvesük hasznára. Az apuka ugyanis nem csak kézfogással tud segíteni. A helyes légzéstechnika elsajátításával, masszázzsal aktívan részt vehet a szülés folyamatában. Fontos azonban, hogy ne csak azért legyen jelen, mert a feleség akarja.
– Mi a véleményed az otthonszületésről?
– Szlovákiában a törvény nem tiltja az otthon szülést, de nem is rendelkezik róla. Nem vállalnám, mert úgy gondolom, hogy még nem értünk meg rá. Ausztriában vagy Németországban az otthon szülést vezető szülésznők két óriási koffert visznek magukkal, melyekben a lélegeztetőkészüléktől kezdve, a monitorokon át, az újraélesztő készülékig minden megtalálható. Erről a felszereltségről mi csak álmodhatunk.
