Pár évvel ezelőtt még halálos bűnnek számított, ha a fiatalok csak úgy összeköltöztek. Bezzeg most! Nem mondunk semmi meglepőt, amikor azt írjuk, hogy manapság nem divat házasodni.
Akár tetszik, akár nem: férjünk életében nem mi vagyunk az egyedüli Nők. Más nőnemű lények is léteznek, akik fontosak. Vigyázat! Nem mindegyik nő a riválisunk.
Zsolt vagyok. A barátnőm Szabina. Egy borús napon kicsi babám megelégelte, hogy kopott, rongyos gatyeszban járok, rám parancsolt hát, hogy szombaton elmegyünk új nadrágot venni. Rendben.
Az ősidőkben vadállatok leselkedtek ránk, később a férfiak nyomtak el bennünket, és most, amikor végre sok mindent megtehetünk, mi magunk nyomjuk el magunkat. Mi, nők vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei.
Mi az oka annak, hogy lelkileg és testileg is ellustulunk egy idő után a párkapcsolatban? Miért nem hoz tűzbe minket a kedvesünk? Pedig az elején minden olyan szenvedélyes volt...
A kezdetleges csillámporos felhőmámor után csak egy idő elteltével jövünk rá, hogy egyáltalán nem passzolunk egymáshoz. Pedig vannak erre utaló, árulkodó jelek. Íme, a mérgező kapcsolatok 5 pontja.
Bár a szexualitás elengedhetetlen, van azért néhány olyan módja is az intimitásnak, melyek mélyebbek, mint az gondolnánk. Nem merül ki a testiségben, hanem az érzelmi közelséget is magába foglalja. Lássuk!
"Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk."