Nehezen hisszük el, hogy az is lehet művészet, ha csak valami hétköznapi dolgot teszünk. Például valaki szemébe nézünk. Marina Abramovićra több százezer ember volt kíváncsi, pedig semmi mást nem tett, csak leült, és a szemébe nézett annak, aki leült vele szemben.
A portrék a reneszánsz idején rendkívüli népszerűségre tettek szert. Már nem csupán királyok és királynők rendelték meg őket, hanem bárki, akinek pénze volt rá. A portrék stílusa is egyre változatosabb lett.
A 20. század fordulója idején a festőket érdekelni kezdte, hogyan ábrázolhatnák az érzelmeiket. Eltorzított formákkal és felfokozott színekkel erős érzelmeket fejeztek ki. Ez a stílus expresszionizmus néven vált ismertté.
A 19. század vége felé néhány festő új módon kezdte használni a színeket. Nézzünk meg pár híres példát Vincent Van Gogh, Paul Gauguin és Georges Seurat műveiből.
A 18. század jelentős Anglia művészetében. Sokan elkezdtek érdeklődni a festők munkája iránt, új művészeti társaságok alakultak. Ismerjük meg a korszak néhány híres alkotását!
A 17. században nagy érdeklődés támadt a virágokat, ételt ábrázoló csendéletek iránt – különösen a Holland Köztársaságban. A holland festők megdöbbentően élethű csendéletek festésére adták a fejüket.
Az olasz Caravaggio vallásos témájú képeiről volt híres, mint például Az emmauszi vacsora. Talán ma már nehéz elhinni, de volt idő, hogy ezeket a képeket megdöbbentőnek találták.
A festők 1910 körül olyan képeket kezdtek festeni, amelyek nem dolgokról szóló képek, hanem maguk a dolgok voltak. Ezt a fajta művészetet absztrakt művészetnek nevezzük.