Sandro Botticelli itáliai festő mítoszokból merítő gyönyörű festményeiről híres. Itt két, ligetben pihenő szerelmest ábrázol. Ők Venus, a szerelem istennője, és Mars, a háború istene.
Végy egy szép, termetes sütőtököt, két bársonyos, piros almát, néhány vöröshagymát, szóló szőlőt, csengő barackot s mindent, mit a föld terem, és vágj hozzá – jó képet. A festményt Giuseppe Arcimboldo készítette munkaadójáról és mecénásáról.
Az idei Kukkonia Art Garden munkáiból válogattunk. A Kukkonia Polgári Társulás kezdeményezése lehetőséget nyújt a kis-és nagyiskolásoknak az önkifejezésre és tehetségük megmutatására.
Auguste Renoir egyszerű kézműves családból származott. Az impresszionisták azon kevesei közé tartozik, akiknek képeit már életében keresték és megrendelték – igazán elismertté azonban csak halála után vált.
Számtalanszor halljuk, hogy a művészek művésztelepen festettek, vagy itt és itt művésztelepet tartottak – általában szép természeti helyeken vagy kastélyok kertjeiben. A Bokros művésztelepen jártunk, ahol nagyon jól érezték magukat idén ősszel a festők, s a vendéglátók minden földi jóval ellátták őket.
„Ez az ember vagy őrült volt, vagy megelőzött mindenkit, de nem tartom kizártnak, hogy mindkettő igaz” – mondta Pissarro, a francia festő. Mindmáig talán ez az egyik legjobb jellemzés Vincent van Gogh-ról, aki a festészetet az őrületig és mindhalálig szerette.
Manet legnagyobb vihart kavaró műve az Olympia. Az Olympia valójában egy reneszánsz festmény, a nagy mester, Tiziano Urbinói Vénuszának modern változata. Míg az Urbinói Vénusz a tökéletes szépség megtestesítője, addig Manet Olympiája provokálóan erotikus.
Nehezen hisszük el, hogy az is lehet művészet, ha csak valami hétköznapi dolgot teszünk. Például valaki szemébe nézünk. Marina Abramovićra több százezer ember volt kíváncsi, pedig semmi mást nem tett, csak leült, és a szemébe nézett annak, aki leült vele szemben.
A portrék a reneszánsz idején rendkívüli népszerűségre tettek szert. Már nem csupán királyok és királynők rendelték meg őket, hanem bárki, akinek pénze volt rá. A portrék stílusa is egyre változatosabb lett.
A 20. század fordulója idején a festőket érdekelni kezdte, hogyan ábrázolhatnák az érzelmeiket. Eltorzított formákkal és felfokozott színekkel erős érzelmeket fejeztek ki. Ez a stílus expresszionizmus néven vált ismertté.
"Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk."