Sajnos, a nők nagy része bizalmatlanul fordul a teste felé. Amikor a tükörbe néz, nem a szépet, a termékenyt, az egészségeset látja, mivel senki sem beszélt neki szeretettel a nőiességről. Pedig a testünkkel kiépíthető kapcsolat nagyon fontos.
Szegény március nyolcadika! Mert mit is ünnepeltünk ezen a napon idén is? A többségnek bizony halvány gőze sincs róla. És ha tudja, akkor azóta betartotta az akkor megfogadott dolgokat?
Ez a levél egy férfitól érkezett, aki tanácstalanul figyeli: miért érzik úgy sokan a nők közül, hogy változtatniuk kell a testükön, miközben ő – és sok más férfi is – így is szereti őket. Hogyan lehetséges, hogy a nők önmaguk kritikusaivá válnak, miközben a párjuk számára szépek, szerethetők és elfogadottak?
Helytálló-e a mondás, miszerint a negyven az új harminc – vagy ennél azért összetettebb feladat megélni testünk és lelkünk változásait? A kérdést Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológussal fejtegettük.
Mi az, ami eszünkbe jut az autizmusról? Hogy zseniálisan számolnak, és kívülről fújják Shakespeare összes műveit? Pedig a felnőtt autistáknak nem csak ennyiből áll az élet...
Könnyen beszél az az életről, aki egészséges, aki rendezett és gondtalan körülmények között él. De mi van akkor, ha valakinek egyik pillanatról a másikra megváltozik az élete?
Manapság sok minden – vagyis majdnem minden – megváltozott körülöttünk. Az iskola pedig maradt a régi. S ezzel a tanítók nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis sok olyan dolgot el kell végezniük, ami nem tartozik a nevelői munkához. Milyen ma pedagógusnak lenni?
"Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében. "