Szerencsére egyre több szó esik már az apákról, a szerepük egyre kevésbé elhanyagolt, amikor gyereknevelésről van szó. Mondhatni, egyfajta apaforradalom zajlik.
Indul az iskola, munkába áll a tanító. Akit most kérdezünk, egy férfi tanító, aki lassan ritkább az iskolák falai között, mint a fehér holló. Zalka Lóránt bősi pedagógus mesél.
Minden gyermek életében van egy olyan pedagógus, akire felnéz. Akiről otthon csak ennyit mond: „Ha nagy leszek, olyan szeretnék lenni, mint a tanító néni!” Aztán telnek-múlnak az évek, a gyerekek felnőnek – ám valami nem változik. A szeretet és a hála megmarad.
Állok a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola folyosóján, körülöttem zsibongó gyerekek. Fibi Sándor nyugalmazott igazgatóra várok. Mit érez egy nyugalmazott igazgató, aki csodát tett?
Manapság sok minden – vagyis majdnem minden – megváltozott körülöttünk. Az iskola pedig maradt a régi. S ezzel a tanítók nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis sok olyan dolgot el kell végezniük, ami nem tartozik a nevelői munkához. Milyen ma pedagógusnak lenni?
![,,Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek..." – Interjú Zalka Lóránt pedagógussal](https://www.ujno.sk/files/styles/teaser_town/public/images/ha-nincs-bennem-szeretet-zalka-lorant.jpg?itok=V7a_rTyQ ",,Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek..." – Interjú Zalka Lóránt pedagógussal")
