Az adományozás igen szép emberi cselekedet, és ünnepek táján szinte mindenkit megérint az érzés: de jó lenne jót cselekedni valakivel! Hogyan és kinek segíthetünk?
Nemrég az orvosnál azt mondta a nővérke: találkoztam az apukáddal. Mire én visszakérdeztem: melyikkel? Ilyen az, mikor az embernek két apa is jutott. Kórósi Lilla írása.
Müller Péter ezoterikus író a Férfiélet, női sors című könyvében ugyanazon az úton terelget minket, olvasókat, amelyiken elindított: a szeretet útján. Vajon honnan tud ennyit a női lélek rezdüléséről, a szeretet ezer arcáról?
Amikor megszületik, még nem tudjuk, mekkora feladatot vállalunk. Hamarosan rádöbbenünk, hogy röpke tíz év alatt (amíg még hallgat ránk) minden fontos dolgot meg kell tanítani neki: hogyan bánjon az emberekkel, udvariasan viselkedjen, de közben maradjon önmaga.
Ahogy az őszi nap melege átjárta az utcákat, tereket, úgy tért vissza az élet mindennapi teendőinkbe is. Hosszú idő óta szünetelő énekkari próbáink is folytatódtak. Karvezetőnk – Szabó Balázs Szabina – ugyanolyan lelkesedéssel kezdi a beéneklést, mintha mi sem történt volna.
Tavaly novemberben jelent meg Kunyik Szilvia Csillagom című könyve, amelyben kislánya emléke előtt tiszteleg. Dórika – ahogy Szilvia a könyvében fogalmaz – öt hosszú, küzdelmekkel teli év után, 2018-ban fölment a csillagokba.
Amíg a barátokat megválogathatjuk, addig a család adott. Minden ünnepet együtt ülünk meg, mert ez tartja meg a családot. De miért kell mindig mákos bejglit enni, miért kell örülni az utálatos nagynéninek?
A férfiak nem tudnak elköteleződni. Nem akarnak házasságot, gyereket, mert félnek a felelősségtől. Na de, kérem szépen, ehhez mi, nők sem segítjük hozzá őket...
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én jóságos embernek tartom magam, s éppen ezért szeretek mások kedvében járni. Nálam egyáltalán nem számít „papucs”...