Mi, nők gyakran beszélgetünk az ideális férfiról. Természetesen ahány nő, annyiféle ideál – és talán éppen ezért olyan nehéz meghatározni, milyen is valójában az „ideális férfi”.
A női lét egy folyamatos változás. A férfiakhoz képest egy nő sokkal több hormonális változáson megy keresztül. Az első menstruáció időpontjától egészen a menopauzáig egy teljes életszakaszra bontható le mindez.
A világ első számú szexszimbóluma. Azóta jöttek szebb, hosszabb combú lányok, de egyik sem volt olyan szexis, mint Marilyn. Vajon miért nincs senki, akit egy lapon lehetne említeni vele női vonzerő tekintetében?
Állok a tükör előtt, sminkben és tökéletesre igazított frizurával, testemet feltűnő ruhába bújtatva. Csak állok, és nézem magamat. Azt, aki a tükörből néz vissza rám.
Igen. Ez az igazság. A mai nő életében minden később történik, mint anyja nemzedékének életében. A statisztikák is erről tanúskodnak. A mai nő életében csúszik minden: a munkavállalástól a gyerekvállalásig, a nyugdíjasévekig.
A nők jó kétharmada szeret nő lenni, s ezeknek a nőknek több mint a fele az anyaságban látja a boldogság forrását. Az (eltévedt) feminista újságíró erre azt mondja, hogy ez milyen szomorú... Én meg nem értem, hogy ez miért szomorú.
Miért vágyunk dizájnertáskára, menő étterembe, kenceficékre? Csak. A jóllétünk miatt, az élet napos oldalának felfedezése miatt. A szép holmi, a jó étel emberi kultúránk része. Darnay Krisztina kedvenc nőcis témáit járta körbe.
Az ékszer minden korosztályhoz illik. A harmadik x felett már nem vágyunk búcsúban kapható gyűrűkre, és nem illik hozzánk a bizsu sem. Milyen ékszereket viseljen a nő, ha elmúlt harminc?
Nyár van, a nők kitakarják a testüket, kivillannak a meztelen vállak és karok – és a kíméletlen napsugarak mindent kíméletlenül megvilágítanak. Azt is, ami nem tökéletes. És a nők emiatt ezerszeresen jobban szenvednek, mint a férfiak.
Az Új Nő magazin 5 órai teájának legújabb epizódjában Polgár Anikó egyetemi tanár, költő, műfordító, irodalomtörténész volt vendégünk, akinek szívügye a női és az antik irodalom.
"Van a karácsonyban valami, ami újra meg újra visszaröpít magunkhoz, az emlékeinkhez, vágyainkhoz, egész gyermeki lényünkhöz, amellyel még mindig tágra nyílt szemmel, ámuldozva várjuk a csodát a titokzatos ajtó mögött."