Vannak betegségek, melyek nemcsak az orvosi szaknyelvben, de a laikus köztudatban is rövidítésük révén váltak ismertté. Ilyen betegség az „SM”, azaz a szklerózis multiplex.
A közhiedelem úgy tartja, hogy a migrén a szebbik nem „kiváltsága”. Ez nem igaz, azonban van alapja, hiszen amíg a férfiaknak csak mintegy 5%-a migrénes, addig a nőknél ez az arány eléri a 17%-ot. Miért alakult ez így?
Száz évvel ezelőtt, 1925-ben gondolt először Selye János a stresszre. Mi most egy olyan, ritkán említett összefüggésre hívjuk fel a figyelmet, mint a stressz szerepe a meddőség kialakulásában, fenntartásában.
Amikor 1995-ben írtunk a sárgaságról, úgy gondoltuk, ezzel a betegséggel már többször nem kell foglalkoznunk. A ma hepatitisz A-ként számon tartott, vírus okozta májgyulladás azonban itt lappang közöttünk a 21. században is.
A terhesség nem betegség, hanem másállapot. Melyek azok az élettani változások, melyek esetenként ún. gesztációs diabéteszt, terhességi cukorbajt okozhatnak?
A 20. század második felét az antibiotikumok korának is nevezik. De a penicillin mellett van egy másik hatóanyag is, aminek érdemes megjegyezni a nevét: a sztatin.
Az utóbbi években egyre többször jelenik meg egy új fogalom: a mesterséges intelligencia. A mesterséges értelem – ez lehetne a szebb magyar neve – betört az orvoslásba, az egészségügybe is.