Bizonyára sokan meglepődnek a válaszon arra a kérdésre, hogy milyen betegség csökkenti leginkább a felnőtt nők munkaképességét. Ez a betegség a migrén.
A migrén rohamokban jelentkező, általában féloldali fejfájás, amely nemcsak a munkából való gyakori kiesést, de életminőségromlást is okoz. Persze a gyakori fejfájásnak sok egyéb oka is lehet, ezért már az első rohamok idején érdemes (szak)orvoshoz, neurológushoz fordulni. Az orvosi vizsgálat azért is szükséges, mert egyrészt kizárja az egyéb, komolyabb okokat, másrészt az időben elkezdett kezelés megakadályozza a migrén idültté (krónikussá) válását.
A migrén diagnózisának felállítása az orvos számára nem nehéz. A közepesen erős, lüktető, feszítő, általában féloldali – de lehet kétoldali is! – fejfájás, amely 4-72 óráig tart, és legalább már ötször jelentkezett, a gyakorlott orvos számára elegendő információ. Az esetek többségében a fejfájás rohamszerűen jelentkezik.
A rohamot jellegzetes előjel (aura) előzheti meg. Általában 20-30 perccel a roham kezdete előtt a beteg szeme előtt cikkcakkos vonalakból álló, fénylő mintázat jelenik meg, romlik a látás: a tárgyakat torzultan látja. Fokozatosan kialakul a fejfájás, amely erős, lüktető, hasogató jelleget kap – a halántékon a legerősebb, de kiterjedhet az azonos oldali homlokra, arcra, állra is.
Nehezebb felismerni az aura nélkül kezdődő rohamot. Ez a fajta általában a nőknél jelentkezik, és hányinger, hányás, a fényre, zajra való fokozott érzékenység előzi meg.
A rohamok kezelése kiemelt jelentőségű, mert ezzel megakadályozható a migrén krónikus betegséggé válása. Krónikus migrénről akkor beszélünk, ha a beteg egymást követő három hónapon keresztül havonta legalább 15 fejfájásos napot észlel.
Az elmondottakat eddig is tudtuk, de mi az újabb ismeret, amely kihatással lehet a migrén kezelésére is? Hogy mi indítja el a migrénes rohamot, ma sem tudjuk. Tisztázódott azonban, hogy a migrén lefolyásában központi szerepet tölt be a kalcitonin génnel kapcsolatos peptid, a CGRP. Ez az idegfehérje az aura idején szabadul fel, és a vérkeringéssel eljut a háromosztatú agyideg sejtjein lévő receptorokhoz (felvevőhelyekhez). A receptorral való kapcsolódása erőteljes értágulást hív elő – ez okozza a lüktető fejfájást – valamint ún. neurogén (tehát nem fertőzés okozta) gyulladást okoz.
Ez a kórélettani felismerés új irányzatot nyitott meg a migrén kezelésében: meg kell gátolni a CGRP kötődését receptorához. Mivel a CGRP antigén, léteznek ellene ellenanyagok, antitestek – ezek mesterségesen is előállíthatóak és bejuttathatóak a beteg testébe (injekció formájában). A másik ígéretes út: egy új gyógyszercsoport, az ún. gepántok képesek gátolni (blokkolni) a CGRP kötődését receptorához. Ezek a CGRP-receptor-blokkolók szájon is adagolható (tabletta) formában is léteznek. Sőt, létezik olyan formájuk is, amely mind a migrénes roham megszüntetésére, mind a krónikussá válás megelőzésére is használható.
Természetesen a gepántoknak mellékhatásuk is lehet, s például várandósság és szoptatás alatt nem adhatóak. Ezért e kezelés elindítását és a gyógyszerek felügyelését bízzuk orvosunkra.
