Köztudott, hogy a várandósságot gyakran másállapotnak is nevezik. Nos, ez a „más” állapot olyan tünetekkel, betegségekkel is járhat, mely csakis a terhes nők körében fordul elő (más nőknél nem).
Ezek egyike a már ritka – általában 150 000 terhességre esik egy eset –, de annál ijesztőbb „betegség”, az ún. vitustánc.
(© Paul Bamford)
Honnan ered ez az érdekes név?
Vitus a keresztényüldöző római császár Diocletianus korában, Kr. u. a 4. század elején élt. A császár őrá bízta „ördöngös” gyermeke meggyógyítását. Ennek megtörténte után a császár arra akarta kényszeríteni Vitust, hogy térjen vissza a pogánysághoz. Vitus ezt megtagadta, ezért a császár kínpadra küldte őt. Később Vitust szentté avatták. Népszokássá vált, hogy ünnepén – június 15-én – Szent Vitus szobra előtt az emberek táncot lejtettek. Hitük szerint ez a tánc az egészség megőrzését biztosította a következő évben. Ez a „tánc” azonban néha rángatózássá fajult.
Thomas Sydenham híres angol orvost ez a „rángatózás” egy akkoriban még gyakori betegségre, a „chorea”-ra (ejtsd: kórea) emlékeztette, ezért is nevezte el „vitustáncnak”. A chorea görögül táncot jelent, (vö. koreográfia). Az első leírója emlékére a vitustáncot Sydenham-féle choreának is nevezik. (Csupán az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy Prága leghíresebb temploma is Szent Vitus nevét viseli.)
A chorea tulajdonképpen nem önálló betegség, hanem egy tünet, azaz valamilyen más alapbetegség jele.
Sokáig fertőzést gyanítottak a hátterében, mert gyakran az átvészelt mandulagyulladás után, illetve az úgynevezett „reumás láz” utóbetegségeként jelent meg. Ma már inkább a klasszikus autoimmun betegségekhez – mint például a szisztémás lupus vagy az antifoszfolipid-szindróma – kapcsolható.
A hivatalosan „chorea gravidarum”-nak, azaz a terhesek vitustáncának nevezett tünetegyüttes rendszerint a várandósság első hónapjaiban, az először teherbe esetteknél jelentkezik. Ezért is okoz(hat) riadalmat a táncra csak messziről emlékeztető, nem koordinált, nem ritmusos „rángásokkal” járó kórkép. A mozgászavar, a rángások az arcizmokon (grimaszolás) és a végtagok végső részein, tehát a kézen és a lábfejen a leggyakoribbak. Nincs láz, nincs fájdalom.
A terhességet nem kell megszakítani, hiszen a rángások az esetek harmadában még a szülés előtt eltűnhetnek. Jellemző azonban, hogy ha meg is maradnak a terhesség végéig, a mozgászavar a szülés után magától is megszűnik. Egyébként a kezelésre alkalmas gyógyszerek általában ellenjavaltak a terhesség első harmadában.
Mint jeleztük, ma már ritka betegség a terhesség alatti vitustánc. Miért érdemes róla tudni ma is? Mert egyrészt éppen ritkasága miatt alig ismert még a szülészek és nőgyászok körében is, másrészt az említett – lehetséges – kapcsolódása miatt ki kell zárni egy esetleges autoimmun folyamat, betegség lappangását a várandós nő szervezetében. Csupán az összetévesztés elkerülése végett jelezzük, hogy létezik egy másik hasonló nevű betegség is: a Huntington-féle chorea, amely azonban egy genetikailag megalapozott, a 40. életév táján kezdődő, súlyos idegrendszeri bántalom.
