A poliamoria azt mondja, hogy több embert is lehet egyszerre szeretni. Tényleg létezik olyan, hogy van egy párunk, ugyanakkor más(oka)t is szeretünk? Vagy nem is szeretünk senkit, mert mi tudunk több emberrel is érzelmek nélkül élni, pedig nem vagyunk szexmunkások...

Először is tisztázzuk, hogy mi is az a poliamoria. Magyarul legtöbbször többszerelműségnek fordítják. A poliamoria kettőnél több személy közötti egyidejű intim kapcsolatot jelent. Fontos, hogy a kapcsolatokról az összes félnek tudomása van, és hozzá is járultak ehhez a felálláshoz.

kendozetlenul-belso_1.jpg

A poliamoria nem tévesztendő össze a poligámiával. A poligámia azt jelenti, hogy egy férfinak több felesége van. Ezt látjuk, ugye, az arab országokban, ahol a poligámia törvénybe van iktatva.

Miután egyre több házasság végződik válással, megjelentek azok a hangok, amelyek azt mondják: ha már úgysincs hűség, minek kell válni és újraházasodni? Egyidejűleg is fel lehetne tartani több viszonyt, ne várjuk meg vele az „egymás után”-t. Világszerte élnek emberek nyitott házasságban, már nálunk is, amikor is egy férfi vagy nő tart fent egyszerre – házon kívül persze – több emberrel erotikus kapcsolatot. A  poliamoria hívei ennél kicsit tovább lépnek: itt ez a sok ember, akik keresztül-kasul egymással intim viszonyban állnak, általában együtt is élnek. Az is gyakori, hogy nem hármas felállás van, hanem többes – és ezek az emberek össze is akarnak házasodni.

A nagy példakép megint Amerika (ki más lenne?): ott a leggyakoribbak az egy házban vagy tanyán élő, egymással poliamorikus viszonyt folytató csoportok. San Francisco egy híres poliamor központ. Arra azonban még itt sincs mód, hogy ezek az emberek össze is házasodjanak egymással – vagyis negyed- vagy ötödmagukkal tartsanak csoportos esküvőt. Ennek sok akadálya van még, mert ha a nő a gyerekeivel kiköltözik, ki fog fizetni gyerektartást a nőnek? Az öröklési zűrzavarokat is lehetetlenség lenne kibogozni – a törvényhozás ezért sem ad engedélyt ezekre a csoportos házasságokra. Azonban egyre több ilyen társulás áll össze, és követeli hangosan a házassághoz való jogot. Pert indítanak az állam ellen, amiért nem hajlandó elismerni az ő közös élethez és ágyhoz-asztalhoz való jogukat. Azt mondják, elvégre is ők léteznek, és a  törvénynek tudomásul kéne vennie azt, ami van.

Szeretlek, és téged is, meg téged is... Mózes negyven évig kóborolt a pusztában, hogy népe megtisztuljon a sok fertelmes szokásától, a vérfertőzéstől és egyebektől. Lehet, hogy megint új vezető kell, aki majd visszavezet bennünket a poliamoria gyönyörűségébe... Lehet, hogy mégsem volt az olyan rossz világ?

Régi, mint az országút!

Bár nem futunk össze gyakran a poliamoria, vagyis a többszerelműség kifejezéssel, azóta létezik ez a jelenség, amióta több mint kettő ember él a Földön. A szerelem a világ egyik legbonyolultabb dolga, akkor is, ha csak két ember között történik meg. Pláne ha ebbe belepottyan egy harmadik, netalán negyedik szereplő is, s az érzelmek annyira bonyolulttá válnak, hogy ember legyen a talpán, aki képes kibogozni a szálakat. Manapság a várható élettartam nagyjából 85 év, a  párunkat pedig – ritka kivételek esetében – nem fogja rabul ejteni semmiféle portyázó vadállat, mint a törzsbéli emberrel megesett. Így kapcsolatainknak sokkal több időt kell „túlélnie”, mint elődeink esetében.

Márpedig ezt nemigen éli túl, hiszen lassan minden második házasság válással végződik. Bizonyos emberek szerint ezért lehetne megoldás a poliamoria, amikor is kettőnél több személy van jelen egy intim kapcsolatban. Itt nem folyhat titkolódzás, Pali tud Pistiről, legalábbis tudja, hogy Ildi másokat is befogad az ágyába – de nem féltékenykedik. Hiszen ők mindannyian szeretik egymást. A romantikusabb lelkűek azt mondják, hogy poliamoria esetében jelen kell lennie az úgynevezett komperziónak is, ami nem mást jelent, minthogy B képes a másik öröme miatt felhőtlen boldogságot érezni. Együtt örülni vele, például annak, hogy tegnap éjjel milyen jól elszórakozott Z-vel. Örök kérdés persze, hogy egy tiszta szívű és lelkű ember mennyire képes örülni annak, hogy kedvese egy másik férfiba is szerelmes. Az emberi természet engedi-e, hogy ne kezdjen el rágódni azon, hogy párja kibe szerelmesebb. Egyáltalán – valóban lehet több embert szeretni hosszabb ideig egyforma forrósággal?

hirlevel_web_banner_2_314.jpg

A poliamor személy számára a romantikus szerelem nem egyetlen személyre irányul. Több romantikus érzés centrifugálásával megtöbbszörözött érzelmeket kap vissza. „Vagyis sok-sok jó érzést. Ha több szerelmet adsz, többet is kapsz vissza!” – mondják a poliamoristák. A poliamoria esetében leggyakrabban három ember együttéléséről beszélhetünk, akik egy légtérben is élnek. Az első probléma mindjárt a szexuális orientációnál merül fel: a hármasban valakinek biszexuális irányultsággal kell rendelkeznie. Ellenkező esetben máris borul a  poliamoria lényege, a kölcsönösség. Nem lehet, hogy az egyik fél csak azért ment bele a  közös ágyba, hogy el ne veszítse szerelmét, és fogát összeszorítva akar neki örömöt szerezni.

A  hűség-hűtlenség és a féltékenység fogalmát nagyon nehéz átírni: egyszerűen féltjük a  szerelmünket. A férfiba például mélyen bele van kódolva, hogy nem szeretne egy „kakukkfiókát” felnevelni a saját családjában... A  nő pedig kikaparja a riválisa szemét még akkor is, ha nem is olyan fontos már neki az a férfi... A  kérdésre a választ mindenki maga adja meg. A többség nyilván egyből rávágja, hogy soha nem lenne képes tétlenül nézni, hogy szerelmén másokkal osztozkodjon. Vannak persze, akik nem tartják elképzelhetetlennek a hűség nélküli szerelmet. Vagy vannak olyanok is, mint riportalanyunk, Virág,aki több férfival tud együtt lenni érzések nélkül, s még véletlenül sem szexmunkás.

Azt mondja, ő igazi poliamorista, mert nem birtokol senkit, és szabadsággal ruházza fel a férfiakat, akikkel kapcsolatban van. Különben is, a hűséget nem lehet elvárni senkitől, mert ahhoz kevesek vagyunk. Ő erre jött rá a negyven éve alatt.

Érdekesség!

A poliamoria (többszerelműség) gyakrabban fordul elő a kommunákban, ahol az emberek közel állnak az ősibb életformákhoz – ugyanakkor sok ilyen helyen a szerelmet a szerfogyasztás is befolyásolja. Gondoljunk csak a hippi közösségekre, akik LSD-mámorban úszva ábrándoztak egy új világról. Az American Interest magazin szerint a transzneműség felvirágzása után a következő lépés a poliamoria legalizálása lesz – s eljutunk oda, hogy a vérfertőzést sem fogják büntetni. Mert ez következik a dolgok logikájából. A  poliamoria sokszívűséget is jelent.

„Hosszú távra szóló, romantikus elkötelezettségen alapuló, sokpartnerű kapcsolat, amelyben a  partnerek szexuális orientációja is sokszínű lehet” – fogalmazza meg Hevesi Kriszta szexológus a többszerelműség lényegét.

A poliamoristáknak a komplett kapcsolat kell, anélkül a szex sem érdekli őket (mondják). Egy poliamortista főbb elvei:

  • Kiábrándultam a monogámiából, kipróbálnék valami újat! Irreális elvárás, hogy minden igényemet egy ember elégítse ki, ahogy az is, hogy tőlem várják ugyanezt.
  • A szeretetet sokszorosítani kell. Több partner, több figyelem, több testi-lelki kielégülés!
  • A szerelem tünékeny, ezért mindig újabb és újabb adag kell belőle. Akinek fontos vagyok, az elfogadja, hogy most kicsit mással leszek elfoglalva.
  • A szex jó, az élvezet pedig mindenkinek jót tesz. Ne korlátozzuk egymás kielégülését!
  • Mindig is vad nő akartam lenni, hát most itt van. Elizabeth Abbot kanadai történész így fogalmaz 2010-es, a házasság történetéről szóló könyvében: „Folyamatosan rácsodálkoztam, hogy mennyi minden változott az évszázadok folyamán – és folyamatosan elcsodálkoztam, mennyi minden maradt változatlan... Elsősorban a monogámia.”

Catherine M. szexuális élete

Catherine Millet francia művészettörténész, aki saját szexuális életét írta meg a könyvében. Ez talán minden idők legmerészebb könyve – azt mondják, ha Freud olvasta volna, sutba dobja összes elméletét a női szexualitásról.

catherine-millet-poliamoria.jpg
Catherine Millet

Catherine M. kijárt a Bois de Boulogne erdőbe, ahol az éj leple alatt szó szerint üzekednek egymással férfiak és nők. Több alkalmi és több állandó partnere is van. Szeret örömet kapni, és szeret örömet adni. Mindezt úgy írja le, hogy mindent a nevén nevez. Fura dolog ez, mert mindeközben elfogulatlan, nem vezérli semmiféle emberi érzés, féltékenység például. Teljesen érzelemmentes. Szülei mindig veszekedtek (legalábbis ezt mondja), s „ekkor tanultam meg távolságot teremteni önmagam és a valóság között, hogy ne sérüljek!” Catherine ma 73 éves, s azt mondja, olvasói nem ítélik el szabados élete miatt.

Varga Klára
Kapcsolódó írásunk