Nagy divat manapság a felfedezők vagy feltalálók szobrait ledöntögetni.  Tény, hogy egyes orvosok néha emberkísérletek árán fedeztek fel valamit, ami segített – például a nőknek. Mit tartsunk erről?

Ha mai etikánkkal ítélünk meg valami régit, akkor az a régi nem mindig állja meg a helyét a mai erkölcsi felfogás fényében. Ez alapján sok író, költő művét például tűzre lehetne vetni, vegyük csak Móricz Zsigmondot, aki egy gyereklányba szeretett bele hetvenvalahány évesen. A nagy nép mindig arról ismerszik meg, hogy vállalja akár véreskezű uralkodóit, mert nekik is helyük van a panoptikumban. A múltat nem lehet eltagadni, volt, amilyen volt. A hazugság és szobordöntögetés nem segít.

tukor-nogyogyaszat-indito.jpg

A nőgyógyászati tükröt is emberkísérlet árán találta fel egy amerikai orvos. Az elnevezés csalóka, mert a tükörben egyáltalán nincs tükör. Inkább egy kacsa csőrére hasonlít, amelyet a hüvelybe vezetnek, majd szétnyitják – ezáltal láthatóvá válik a méhszáj. Az emberi testbe ugyanis elég nehéz bekukucskálni, mert sötét és kanyargós. A „tükör” segítségével azonban az orvos jól látja, hogy mi is van odabenn. Az első hasonló eszközt Pompeji romjai alatt találták meg – és a régészeti leletekből úgy tűnik, hogy elterjedt lehetett. A kereszténység térhódításával azonban a női test tabuvá változott, a tükör pedig feledésbe merült. Elképzelhetetlen volt, hogy egy férfi a nők intim testrészeit nézegesse, még ha orvos is... Ha pedig vizsgálat­ra volt szükség, gondosan letakarták a pácienst: szóval az orvos néha pont azt nem látta, amit látnia kellett volna... 

Szülés után sokszor elhal a hólyag és a hüvely fala: s emiatt lyuk keletkezik a két rész között. Ez a sipoly! A sipoly a 19. században gyógyíthatatlan betegség volt, ami tönkretette a beteg életét, mert állandó vizeletcsepegéssel és széklet­csorgással járt. A betegség nyomorékká tette a fiatal nők ezreit.

Hol van a lyuk? 

A ma használt hüvelytükröt dr. Marton Sims kísérletezte ki a 19. században. Simst Amerikában a nőgyógyászat atyjának nevezték, és egy rettenetes nőgyógyászati betegség sikeres kezelésével vált világ­hírűvé. A nehéz, több napon át tartó szülések gyakori szövődménye a hólyag és a hüvely falának elhalása, ami miatt lyuk keletkezik a két terület között. A sipoly a 19. században gyógyíthatatlan betegség volt, mely tönkretette a beteg életét. A sipoly miatt a nők állandó vizeletcsepegéssel és széklet­csorgással küszködtek: a betegség szinte nyomorékká tette a fiatal nők ezreit.  A gyógyítás során a legnagyobb gondot az okozta, hogy megfelelő eszközök híján lehetetlen volt látni, hol is van pontosan a lyuk. Dr. Sims briliáns ötlete az volt, hogy egy meghajlított szószoskanál segítségével szétnyitotta a hüvelyt, hogy bekukucskálhasson. Hosszú évek kísérletezésével fejlesztette ki a ma is használt hüvelytükröt. 

tukor.jpg
Tudni kell  hogy akkoriban az altatás sokkal veszélyesebb és drágább volt, mint később. Dr. Simset azonban gyűlölik azért, hogy sipolyműtétei során nem altatta el a fekete nőket (bár az ingyenes műtéttel segített rajtuk). Ezért aztán szobrait az utóbbi években Amerikában sorra eltávolítják a közterekről.

A sikerhez azonban olyan út vezetett, melyet etikailag ma már elfogad­hatatlannak tartunk. Dr. Sims első páciensei ugyanis fekete rabszolga­nők voltak, akiket érzéstelenítés nélkül operált meg – volt olyan, akit harminc alkalommal is. (A gazdag fehér pácienseket később aztán már elkábította a beavatkozás előtt.) Úgy vélte azonban, hogy a fekete nőknek nagyobb a fájdalomtűrő képességük. Dr. Sims persze nem volt gonosz szörnyeteg. Ő alapította meg Amerika első nőgyógyászati klinikáját, ahol rengeteg szegény nőt kezelt ingyen. Azt állította, a rabszolganők mind beleegyeztek a műtétbe, sőt amikor az nem sikerült, könyörögtek neki, hogy ne adja fel, próbáljon megoldást találni a betegségükre.

–varga–

 

Kapcsolódó írásunk: Spirál és fogó: csak nőknek!

web-bannerek-hirlevel-02_2.jpg

–varga–