Hogyan születik egy rajzfilm? Ezt kérdeztük egy csodásan tehetséges erdélyi testvérpártól, akik nemrégiben elkészítették a Kukkónia meséjét.
Kosza Arnold és Róbert Csíkszentdomokoson élnek. Róbert a filmezéssel és az utómunkálatokkal foglalkozik, Arnold pedig a 2D-s és 3D-s animációval.

arnold_2.jpg

– Minden a rajzolással kezdődött – kezdi Arnold (a képen). – Kiskoromtól imádtam rajzolni, és mindig érdekelt, hogyan készülnek a rajzfilmek. Persze, tizenöt évvel ezelőtt itt, a faluban szinte senkinek nem volt internetje, csak a számítógépes szakkörön találkoztunk vele. Így onnan töltöttem le az ingyenes próbaverziókat. Először a 2D-s rajzokat kezdtem mozgatni, majd később elindultam a 3D-s grafika irányába. A napi gyakorlás segített a legtöbbet. Hosszú volt az út, de csöppet sem sajnálom. Hobbiként indult, de mára főállás lett belőle. 

Mivel Arnold egyedül dolgozik, nem tudja felvenni a versenyt a filmes stúdiókkal. A nagy stúdiókban nem ritka eset, hogy egy nagy csapat dolgozik egy-egy karakteren, s minden munkafázist más csinál. – Itt mi vagyunk a rajzolók, a vágók, az animátorok, a rendezők! – mondja.

02_5.jpg

Az animálásban vannak bevett fogások és trendek, ám ezeket Arnold nem mindig követi. – Szeretném megőrizni a saját képi világunkat, nem akarom, hogy amerikanizálódjanak a karakterek és az animáció. A megjelenítés függ a megrendelőtől is, de a megrendelésekből is sokat tanultam. A Kukkonia animációs reklám négy hónap alatt készült el, szinte spártai fegyelemben dolgoztunk! Mielőtt nekiálltunk volna, a bátyámmal látogatást tettünk a Csallóközben. Mi itt, Csíkban hegyek között élünk, itt még a levegő illata is más, mint az érett gabonától aranyló, sík Csallóközben. A terepszemle mindig fontos, csak így tudom lerajzolni a tájat. A mesében feltűnik a jókai vízimalom, a Kis-Duna. A valós elemeket fantáziával vegyítettük. 

07_1.jpg

Veszek egy 3D-s dobozt
A forgatókönyvet közösen írták a megbízóval, a Kukkonia csapatával. Arnold első lépésben megkapta a Tündér Ilonáról készült rajzot, illetve a termékfotókat. A legelején vázlatokat készített: felvázolta a tájat, majd a vázlatok alapján megalkotta a 3D-s teret. A főszereplővel folytatta, hiszen Ilona a mese központi alakja.

– A karaktereket 3D-s térben alkotjuk meg. Egy 3D-s kockából építem fel a karakter hálórendszerét, és ebből nyújtom ki a szájat, a szemet, a fejet, addig, míg el nem készül az egész test. Mindezt poligon szerkesztésnek nevezik. Hosszadalmas munka megalkotni egy karaktert, főként, ha kötött formával dolgozunk, mint a már megrajzolt Tündér Ilonával. Ám Ilona csak egy szembekép volt, egy szögből láttuk, s nekem minden irányból meg kellett formálnom, hogy „életre keljen”.

08_0.jpg

Miután Arnold elkészült a modellezéssel, felépítette a hálórendszert. Ilona egyelőre csak egy szürke modell, két keze széttárva, de még nem mozog, és színe sincs... – Először kifestem, anyagot adok neki, hogy az arcára puha árnyék vetüljön. Az arca selymes, de fontos, hogy a szeme élénk legyen és csillogjon. A hajjal is sok munka van, főként, hogy Ilonának hosszú a haja. A nagy stúdiókban, mint az amerikai Pixarban, tíztagú csapat dolgozik azon, hogy a karakter hajmozgása valósághű legyen. Miután Ilona formában és színben is jól fog kinézni, csontvázrendszert fejlesztek. Némi izomzatot is rácsempészek, bár a karakter nem mozog sokat. A csontvázrendszert irányíthatósággal kell ellátnom, mert mikor a térben forgatjuk, a csontrendszert kell megragadni, és elmozdítani valamilyen irányba. Az összehangolt mozgás érdekében minden egyes csontjával el kellett játszani. A mosolynak is rengeteg fokozata van: figyelni kell a mimikára, a szemre, a homlok ráncaira. És nincs megállás! Amint elkészül az egyik karakter, foghatok neki a másiknak – mondja nevetve. A Kukkonia animációban összesen kilenc karakter található, tehát Arnold fantáziája szabadon szárnyalhatott! Ő találta ki ugyanis, hogy a többi szereplő hogyan nézzen ki.

06ilon_0.jpg
A Tündér Ilonáról készült rajz

– A gyerekeknél górcső alá vettem az átlagos gyerekarcot – mutat egy másik rajzot. – Nem tértem el a sémától, a rajzfilmben a nagy, csillogó szempár mindig kedvességet, jóságot fejez ki. A ruházat azonban már jelentett némi fejtörést. Sokat gondolkodtam azon, hogyan öltöztessem fel az embereket. Modern ruhához vagy régi stílusúhoz nyúljak? A boszorkány szerepeltetése pedig azért volt tuti választás, mert ezáltal nagyobb a kontraszt: Tündér Ilona képviseletében a jóság még inkább érvényesülni tud. A boszorkány egy görbe orrú, vén banya, akinek nagy kalapja és seprűje van – magyarázza. 

05_4.jpg

Közben azt is elárulja, hogy minden animátor másként dolgozik, mindegyik másképp animál, vagyis mozgat. Fontos, hogy minden karakter kapjon némi mozgást, nem állhat mereven, vagyis meg kell elevenednie. Ez történt a két malaccal is az udvaron. Miután minden szereplő formát öltött, következhetett a környezet kiépítése. A vidéki konyha rusztikus berendezése – részletgazdagsága okán – szintén kihívás volt Arnold számára. 

– Miután a háttér is elkészült, megalkottam a jeleneteket. Jelenetnek számít például az, mikor a képkockák a környezetet mutatják, és Tündér Ilona leszáll a ház mellé. Munka közben a nyers változatot látom, azaz nincsenek színek, minden szürke. Ügyelni kell, hogy a háttér sötétebb legyen, a karakter pedig világosabb, hogy kitűnjön. Csak miután elindítom a jelenetet, látom igazán, mit alkottam – mondja Arnold mosolyogva. Egy másodpercnyi anyag 25 képkockából áll. Az 1 perc 4 másodpercnyi Kukkonia mesefilm összesen 1600 képkockát igényelt! Érvényes, hogy az esetleges hibákat a jelenetek visszanézésével lehet kiszűrni. Ha valami hibás, akkor azt újra kell alkotni, ami időveszteséget jelent. A végén rákerül a zene és a narráció, szóval: megszületik a mű! 
Tündér Ilona és Kukkónia minden csodájával és varázsával életre kel.

indul_1.jpg

„A mese nem más, mint egy animációs reklám, és a Kukkonia termékeket népszerűsíti”
04_4.jpg

A Kukkónia rajzos mesefilm igazi kalákában született. Kosza Róbert a filmezéssel és az utómunkálatokkal foglalkozik, Arnold pedig a 2D-s és 3D-s animációval. Az ő nevükhöz fűződnek az erdélyi Csíki sör animációs reklámjai is, melyekből megtudhatjuk: „A medve nem játék!” Arnold készítette a Székelyföldi legendárium animációs sorozat első részét, de a legjobban az Albét s Gergé animációs sorozatot szereti.

 

boszorkany.jpg

– A boszorkány alakján agyaltunk a legtöbbet – mondja Molnár Anna, a Kukkonia marketingmenedzsere. – Szükség volt rá, mert kidomborítja a mesék örök igazságát, miszerint a jó legyőzi a rosszat. Ő az, aki örvendezik, mikor szegényes reggeli kerül a mesebeli család asztalára, és mérgelődik, mikor dúskálnak a sok földi jóban, a sok Kukkonia finomságban. A csattanó, hogy a végén ő is elcsábul, és ellop egy szál kolbászt. A rajzfilmben a főszereplő maga a vidék, a Csallóköz – és Tündér Ilona, aki terülj, terülj, asztalkámat varázsol a család elé. Kerül rá hús, kolbász, finom Kukkonia kakaó, almalé: igazi hazai ízek. A Csallóköz hajdanán arról volt híres, hogy tündérek lakták, akiknek „fény és gyönyörűség volt a lakaikban”. A sziget közepén egy nagy fűzfa alatt állt egy asztal, arról mindenki ehetett, ihatott, amennyit akart. Ezt a szimbolikát szerettük volna megidézni a rajzfilmmel.

Ando Krisztina