A mai ember hajlamos azt hinni, minden csak vele történik meg (nincs történelmi emlékezete); a másik oldalon pedig olyan illúziókat táplál, hogy már rég legyőzte a természetet. Pedig dehogy! A szakemberek régi egyházi megfigyeléseket dolgoznak fel: ezekből kitűnik, hogy mindig is voltak aszályok.
1540-ben például a kutak kiszáradtak, a patakok, a folyók leapadtak, a vízimalmok leálltak: éhínség következett és járványok. Az 1863-as megaaszályról már bővebb feljegyzések vannak: „A föld porrá vált, a legelők kiégtek.” (Fotó: Dömötör Ede)
Modellünkkel, Ilcsik Henivel ezúttal arattunk!
Ami most más
Az átlaghőmérséklet azóta 2 oC-kal megnőtt, és a hőerőművek és atomerőművek hűtését az alacsony vízszint miatt nehéz megoldani. Így hiányzik az energia, s ismét százszorosan bebizonyosodott, hogy nincs a zöld beruházás, hisz a zöldnek eladott villanyautókat is jobb ilyenkor leállítani.
Csupán az a zöld, ami tavasszal magától kihajt, kizöldül – a termőföldek termőképességét pedig a fő ellenségnek kikiáltott állati trágya mentheti meg.
No-till!
Így aztán nem dönt csúcsokat az idei gabonatermés: a hektáronkénti hozamok mindenütt romlottak. (Átlagban 17%-kal esett vissza a terméshozam.) Ahol a kalásszal nem volt gond, ott a gabona nem bokrosodott el rendesen és fordítva. A nagy meleg felgyorsította az érést, előbb megindultak a kombájnok.
Őszi búzából a Csallóközben sok helyütt csak 11%-os veszteséget könyveltek el, tavaszi árpából viszont némely helyen rekord nagy, 34%-os kieséssel szembesültek – a koranyári aszály és a csapadékhiány megtette a magáét.
Jobb eredményről a no-till technológiával megművelt térségekben számoltak be. Itt a talajt nem szántják, nem bolygatják, hogy megmaradjanak benne a földigiliszták, s direkt vetik a gabonát; a növényi maradványokat a földön hagyják, ami csökkenti a párolgást, a szél pedig nem hordja el a termőréteget. Az átállás persze hosszabb, s direktvetőgépekre van szükség.
Az aratás geometriája
A műholdas helymeghatározás (GPS) centiméteres pontossággal irányítja az aratógépeket.
A kombájn egyenes vonalon halad, még por esetén is.
A vágóasztal szélessége illeszkedik, így nincs duplán levágott terület. A precízen dolgozó kombájnok kevesebb gázolajat fogyasztanak.
A magátrakás menet közben történik.
A GPS-adatok megmutatják, hogy a tábla melyik része volt a legtermékenyebb: így pontosan tudják, hogy a következő éven hova kell több tápanyag.
(Képeink Dióspatony mellett készültek, itt talajlazítás és mélyszántásmentes a művelés.)
