Alábbi beszélgetésünk Sütő Enikővel, a sikeres exmodellel sok hasznos tanáccsal szolgál a szépségversenyünkre jelentkezőknek – és persze nem csak azoknak. Íme, egy pálya, amelyik a leköszönéssel nem tört ketté, töretlenül ível tovább.
Sütő Enikő arca szinte egyet jelentett egy népszerű kozmetikummal. „Fabulon a bőre őre” – hirdette a reklám. 16 évesen robbant be a szakmába, a fotós Fenyő János „erőszakos” rábeszélésére. Az egyik legkeresettebb fotómodell és manöken volt Magyarországon. Aztán a szép szőke lány neve előtt egyszer csak feltűnt a doktori titulus, és a kifutók világából a talárok világába csöppent. Neve azért fel-felbukkant az újságokban: tudni lehetett, hogy modelliskolát alapított. A S.E. Super Modell Stúdió már több mint 15 éve működik, szinte majd valamennyi ismert magyar manöken és modell az ő szárnyai alól került ki.
– Mostanság egyre gyakrabban hallani Önről. Bevallom, kicsit zavar, hogy a neve mellé még mindig odabiggyesztik: exmodell, exügyvéd. Nem sértő ez így?
– Nem zavar, hiszen ahogy az ember élemedettebb korba lép, tudomásul kell vennie, hogy vagy eltűnik teljesen, vagy exvalakiként emlegetik. Én nem tűntem el, hanem megmaradtam a közéletben. Talán, mert a sajtó szeret visszanyúlni, hogy mi van azzal a lánnyal, aki ott a Fabulon-reklámon mutogatta magát. Dolgoztam jogászként, hosszú ideig modellkedtem – jogosan aggatják rám ezeket a jelzőket. Mégis helyénvaló a kérdés: hogyan is kellene engem aposztrofálni? A kérdést már én is feltettem, mire azt a választ kaptam: egyszerűen Sütő Enikő vagyok.
– Merőben új szerepben tűnt fel. Ez lesz a jövő?
– Tudomásul kell venni, hogy az ember élete során különféle korszakokat él meg. Az egyik lezárul, ám kinyílik egy újabb. És bár én modellként és ügyvédként is jól éreztem magam a bőrömben: az utam végére értem.
Az RTL Klubon épp most indult egy műsorom csütörtök délelőttönként a Csak csajok című rovatban, Egészségpercek Sütő Enikővel címmel. Nos, itt már megmutatkozik az új irány, amelybe elindultam.
– Miért éppen az egészséges életmóddal kezdett el foglalkozni? A modellszakmával összefüggő „ártalom”?
– Tudnivaló, hogy a modelliskolám több mint 15 éve működik. Az iskolában jöttem rá arra, hogy tanítványaimnak nem csupán azt fontos megtanítani, hogyan mozogjanak a kifutón, hogyan kezeljék a különféle jogi szerződéseket, hanem egyfajta mentális erősítésre is szükségük van, amihez hozzátartozik a fizikai szépség és az állóképesség megőrzése. Ennek kapcsán kurzusról kurzusra kidolgoztam egy programot, amelynek ők komoly hasznát vették. A programnak köszönhetően iskolám „fejlesztő iskolává” alakult át. Megmaradt természetesen modelliskolának, hiszen csaknem minden „gyermekem” a modellszakmában dolgozik, ahol mindennap megmérettetnek. Ehhez a megmérettetéshez próbálok nekik lelki támaszt nyújtani, versenyképessé tenni őket, hogy a kifutón és a kamerák kereszttüzében helytálljanak.
– Ön 16 éves kora óta, amikor is a híres hátfotós képe készült, a modellszakmában tevékenykedik. Mennyiben változott a szakma?
– Sokkal komplexebb lett: maga a szakma is, és a hozzáadódott tudás és attitűd is. Ez azt jelenti, hogy profinak kell lenni, és versenyképesnek. A szakmára tehát jó felkészülni! Egyrészt sokkal több a munka, de a modell is – és izgalmas, ahogy megoszlanak a munkák. Vannak a klasszikus széplányokra építő felkérések, de sok esetben nem is a szép, hanem az érdekes arcú modelleket kérik. A reklámfilmekbe a tömegbe belesimuló külsővel és színészi tehetséggel is megáldott lányokat keresik. Másrészt a menedzselés, a szerződéskötés is egyre összetettebb. Fontos a pontosság és egyfajta szervilitás, alázat a munkával szemben.
– Az egyik interjúban azt nyilatkozta, hogy az eddigi magamutogató életformát megfigyelői státuszra váltotta fel. Mi okozta a változást?
– Valószínűleg a kor. Ötven felé közeledve sok nőnek gondot okoz a kora, és én úgy érzem, élvezetes bölccsé válni. Szép volt a nyitottság ideje, de szép a befelé fordulás ideje is. Az én életem sokáig a külsőségek jegyében telt, nagy jelentőséget tulajdonítottam a külső adottságaimnak. Ez nem jelenti azt, hogy a továbbiakban a külsőm ne lenne fontos! Dehogyisnem! Csak mivel az ember saját magán is érzi, hogy minden mulandó, elkezd valami olyasmit keresgélni, ami örökebb. Nagyon gyönyörű annak a felismerése, hogy olyan helyre lehet kilyukadni, ahol egyenlőség van. Mert legbelül mindenki ugyanolyan értékes, nincs köztünk különbség. Csak a forma más. Ha ezeket az értékeket minden ember megtalálná magában, össze tudnánk kapcsolódni és egy új, szebb világot tudnánk teremteni. Azt mondja a sláger, hogy „Minden ember boldog akar lenni”. Hát én kerestem kifele a boldogságot, de jelentem, a boldogság bizony belül van.
– A korral tehát bölcsebbek leszünk?
– Bölcsebbek, és egy sereg olyan dologra eszmélünk rá, amit fiatalon nem veszünk észre, mert elsodor bennünket az Élet, amelyik zajlik és pezseg.
Persze ez is fontos: az emberi kapcsolatok, a szép dolgok és tárgyak. De jelentem, máshol is van élet, és azok is nagyon szép megélések. Ne sajnáljuk az időt az útkeresésre!
– A lelki egészséggel szervesen összefügg fizikai porhüvelyünk állapota. Ergo: azzá leszünk, amit megeszünk! Tudom, hogy az egészséges táplálkozás a – természetesen a legpozitívabb értelemben vett – vesszőparipája. Pár tanácsot ha kérhetnék…
– Ó, a táplálkozásról napokig tudnék beszélni! Alapvetően a gyümölcs, zöldség és gabona alapú táplálkozásra szavaznék. Jómagam húst sem eszem. A gyümölcs frissít, a gabona táplál, a zöldség pedig tisztít. Nagyon fontos, hogyan kombináljuk ezeket össze. A gyümölcsöt magában fogyasszuk, nagyon hamar feldolgozza a szervezet, de két különböző gyümölcsöt ne rakjunk egybe, mert a bennük lévő cukrok összeerjednek, és alkohol keletkezik a szervezetben. A zöldség mindennel párosítható.
– A gabonán belül szeretem a hajdinát, kölest, rizst, burgonyát, rozst. A reformétkezés elengedhetetlenül magával hozza a reformfőzést is. Nem használok cukrot, hanem mézet, juharszirupot, agavét. Az erjedés meggátolására előszeretettel használok fahéjat és szegfűszeget. Húsevésnél elkerülhetetlen, hogy bizonyos rothadás induljon el, aminek lényege, hogy felborítja a savbázisegyensúlyt az emberi szervezetben. Hogy a szervezet ezt kompenzálni tudja, hasznos ásványi anyagokat von el először a fogból, de később már az érfalból is. Azt szokták mondani, hogy a megoldás mindig a belekben van. Még a rossz közérzet is a bélflórára és a belekben zajló gátló folyamatokra vezethető vissza, ezért fontos a beleket tisztán tartani.
– A rothadást nagyon jól meggátolja például a kömény, amely puffadásgátló. Tehát már az nagy előrelépésnek számít, ha valaki tudatosan odafigyel arra, mit eszik. Nem kell magunkat kínozni, de miénk a döntés joga: mi döntjük el, hogy mit veszünk magunkhoz. Szeretném, ha egyszer lenne egy műsorom Nem vagyunk mi szemétládák címmel. Mert hiszen ha jobban belegondolunk, bevallhatjuk: azok vagyunk, illetve lehetünk, ha nem figyelünk oda a táplálkozásunkra. Ha felszínesen éljük az életünket, ha nincs tudatosság abban, mit eszünk, akkor elég sok „érdekes” dolog bekerülhet az emberbe. Aminek egyrészt – a szépség felől közelítve meg a dolgot – vannak külső jelei, de betegségekkel kapcsolatos belső jelei is. Így, dióhéjban talán ennyi lenne.
– Köszönöm a beszélgetést!
Bernád Emese
