Ezek a betegségek a tabutémák közé tartoznak. Még családon belül sem szívesen beszélnek róla az emberek, nemhogy az orvosuknak. Majd holnap, majd a jövő héten, halogatják szemérmesen a kínos beszélgetést, reménykedve, hogy panaszaik majd maguktól elmúlnak... Hátha. A legilletékesebbet, a gasztroenterológust kérdeztük, dr. Podlupszki Csabát (Komárom), akit az ország egyik legjobb szakorvosának választottak.

Ma az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedés, a vastagbélrák kezelésénél kulcsfontosságú, hogy mielőbb megkezdjék a kezelést. Pedig viszonylag könnyen diagnosztizálható! Vajon mivel magyarázható, hogy a második leggyakoribb halálozási oknak számít a szlovákiai statisztikákban? – kérdeztük a komáromi kórház gasztroenterológusát, Podlupszki Csaba doktort. Riportalanyunkat a Top Orvos 2020 versenyen a páciensek javaslata alapján az ország második legjobb szakorvosának választotta a szakmai zsűri.

vastagbelrak-kezdo.jpg

– A fiatalabbak és a középkorúak nem húzzák az időt. A probléma az, hogy pontosan a legveszélyeztetettebb, az ötven év feletti korosztály hajlamos a tünetek elbagatellizálására, a halogatásra. S mire orvoshoz fordulnak, már késő. Miközben az időben diagnosztizált vastagbélrák ma már jól kezelhető. Az esetek nagy részében a tumor ugyanis a teljesen ártalmatlan, jóindulatú polipokból fejlődik ki. Ezeket a kinövéseket könnyen el tudjuk távolítani. Időnként megesik, hogy a szövettani vizsgálat során már találnak a polip fejében rákos sejteket, de amíg ezek nem érik el a nyélrészt, addig nincs szükség utókezelésre.

– Átlagosan mennyi idő után fordulunk orvoshoz? Ön mennyi tükrözést végez?

– A többségnek már hosszan tartó panaszaik vannak. Évente nagyjából ezer  – tíz éve ez még háromszáz körül mozgott! –  kolonoszkópiás, vastagbél-tükrözéses kivizsgálást végzek. Átlagosan 60-70 betegnél polipot, 20-30 esetben pedig már kifejlődött rosszindulatú daganatot diagnosztizálok. A gyomor- és a nyelőcsőrák előfordulása jóval ritkább, viszont későbbi stádiumban találjuk meg, mivel ezek kezdetben tünetmentesek, vagy csak enyhe panaszokat okoznak.

A legalattomosabb daganattípus a hasnyálmirigyrák. Ez többnyire csak akkor okoz tüneteket, amikor már átterjedt más szervekre, és a beteg gyógyulási esélyei a minimálisra csökkentek. Sajnos, az esetek 99%-ban halálos kimenetelű. Szerencsére rendkívüli veszélyessége már bekerült a köztudatba, és egyre többször kérnek időpontot preventív szűrővizsgálatra olyan személyek, akiknek a családjában korábban már előfordult, és prognosztikai szempontból veszélyeztetettebbek.

Milyen tünetek esetén érdemes azonnal orvoshoz fordulni?

– Az egyik legjellemzőbb tünet a vér vagy a nyálkás-véres váladék megjelenése a székletben. Az intő jelek közé sorolható a székletürítés gyakoriságának, illetve állagának megváltozása, ami lehet székrekedés vagy hasmenés is. A vastagbélráknál az egyik figyelmeztető tünet az, ha valaki örökösen úgy érzi, hogy a székletürítést követően nem ürült ki teljesen, és állandó székelési ingere van. Előrehaladottabb esetben a beteg elkezd fogyni, állandó felfúvódás nehezíti az életét, és egyre gyakoribb hasi fájdalmak gyötrik. Ennek a daganattípusnak az előfordulása a nők között jóval gyakoribb. Bizonyított tény, hogy a rosszindulatú nőgyógyászati daganatok megjelenése után idővel a bélrendszerben is felüti fejét a rossz. 

podlupszki-doktor-vastagbelrak.jpg
dr. Podlupszki Csaba, gasztroenterológus

Régebben elég sok rémtörténetet lehetett hallani a vastagbéltükrözésről. Ma már kíméletesebb a kivizsgálás?

– Próbálkozások vannak. Három éven át hetente egyszer az esztergomi kórházban rendeltem, ahol lehetőségem adódott megismerni a kapszula-endoszkópos vizsgálati technikát. Ez egy 2,5 x 1,1 cm-es kapszulával történik, amit a beteg lenyel, és miközben az halad végig a bélrendszerén, képeket készít, amelyeket számítógép értékel ki. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy mivel bélrendszerünk anatómiai felépítése miatt éppen a vastagbél az a szakasz, ahol gyorsabban halad át, nem ad megbízható eredményt. Abban az esetben pedig, ha talált valamit, a mintavétel elvégzéséhez mindenképpen el kell végeznünk a kolonoszkópiás beavatkozást is. Jelenleg a tükrözésen kívül nincs más vizsgálati módszer, amellyel a vastagbél és a vékonybél utolsó szakaszát ilyen alaposan ki tudnánk vizsgálni. Csak ezzel tudunk megbízható kórismét felállítani! Bár ma sok helyen – ahogy nálunk is – éber altatásban végezzük. Érkezéskor a beteg intravénás injekcióban szorongásoldót és nyugtatót kap. A páciens annak ellenére, hogy mindvégig a tudatánál van, nem érzékeli a fájdalmas feszülést. Megesett, hogy a beteg azt mondta, hogy ő az egészből semmire sem emlékszik. Sok függ attól is, hogy a beteg testileg-lelkileg megfelelően van-e felkészítve, mennyire jó a tűrőképessége és milyen az orvos szakértelme. Nagyon nem mindegy, hogy a kivizsgálás fél óráig vagy negyed óráig tart-e...  

hirlevel_web_banner_1_298.jpg

– A vastagbélrák általában elsődleges daganatként jelenik meg, vagy inkább áttétes tumorként?

– Gyakori, hogy a beteget a panaszai alapján első körben elküldik hasi ultrahangra, és ott a máján már áttétes szóródást találnak. Az emésztőrendszeri daganatok általában elsődlegesen alakulnak ki – és innét terjednek tovább a véráramon keresztül más szervekbe. Pszichésen sokkal megterhelőbb a betegség, mint fizikailag. Főleg azoknál a betegeknél látom ezt, akiknek sztómájuk van: ez a bélnyílás kivezetését jelenti a hasfalon. Nem könnyű a megváltozott testképpel hosszú távon együtt élni. Időnként a kivezetés átmeneti, például akkor, ha a daganat miatt bélelzáródás alakul ki, és a belek nem tudják a székletet továbbtolni. Ilyenkor azonnali életmentő műtétre van szükség. Később, a sugárkezelés és a daganat eltávolítása után a bélnyílást visszavezetik, és a sztómát lezárják. Sajnos, azokban az esetekben, amikor a tumor a végbél záróizomzatához közel alakul ki – ez a végbélnyílástól tíz centimétert jelent –, elkerülhetetlen a végleges kolosztóma kialakítása.

– Ma már azoknak a betegeknek az életét is évekkel meg tudják hosszabbítani, akiknél más szervekben is megjelentek a metasztázisok. Viszont egyre többször hallhatom, sokszor súlyos betegséggel diagnosztizált betegektől is, hogy „Köszönöm, doktor úr, hogy kikezelt!”. Számomra ez a legnagyobb öröm.   

Janković Nóra