Fájdalmas nyomás a mellkason, szorongás, verejtékezés, fulladás, a végtagok zsibbadása, szapora szívverés – ezek azok a tünetek, amikor szívinfarktusra kell gyanakodnunk. Nagyobb probléma az, hogy a nőknél a szívroham sokszor más, kevésbé jellegzetes tünetekkel jelentkezik.
Ápolt, filigrán szőke hölgy ül a rendelőben. Senki se mondaná többnek negyvenévesnél. Kitűnő a kondíciója, naponta négy kilométert gyalogol a munkahelyére, hetente kétszer úszik, soha nem dohányzott.
– Három hónappal ezelőtt nagyon fáradtnak kezdtem érezni magam. Mind a két kezem zsibbadt, és fájt a hátam. Fizioterápiára jártam, injekciókat kaptam a nyaki gerincem környékén, de semmi sem segített. Aztán egyszer váratlanul elájultam az utcán – meséli a történetét az ötvenhárom éves hölgy. – Amikor a kórházban magamhoz tértem, már túl voltam a műtéten. Addig fogalmam sem volt arról, hogy beteg a szívem.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a szívkoszorúerek több helyen is erősen beszűkültek. A gerincproblémák mögött atipikusan jelentkező szívbetegség, majd szívroham rejtőzött.
A szakemberek szerint a nőknél jóval gyakoribb a nem tipikus tünetekkel jelentkező szívinfarktus. A szívroham alig érzékelhető tünetekkel is lefolyhat, ezért a beteget sokszor egészen más diagnózissal kezelik. A szív- és érrendszeri betegségek, valamint a szívinfarktus napjainkban egyre több nőbeteg halálát okozza. Jelenleg kétszer olyan gyakran halnak meg a nők szívbetegségben, mint rákban, és hatszor gyakrabban, mint a rettegett mellrákban. A kórházba kerülő szívbetegeknek majdnem a fele nő, a szívbetegségben elhunytak közül pedig egyötödével több a nő, mint a férfi.
Bizonyos mértékben igaz, hogy a nőket a változókorig védi a női hormon, az ösztrogén a szívinfarktus és az agyi infarktus ellen. A változókor előtt alig látni nőket a kardiológiai rendelőkben. A változókor után azonban kiegyenlítődik a nő- és férfi betegek aránya, és több tényező hatása miatt a szív- és érrendszeri betegségek prognózisa a nők esetében igen gyakran rosszabb, mint a férfiaknál.
Európban a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak közül 55%-a nő, és csak 43%-a férfi. Híres európai szakemberek állítják, hogy a női szív a mai napig egy nagy ismeretlen. Talán azért, mert a klinikai vizsgálatok, amelyek a szív- és érrendszeri betegségeket kutatják, elsősorban a „tipikus“ szívbetegekre, a középkorú férfiakra irányulnak.
Mi a helyzet Amerikában?
Félmillió páciens adatait vizsgálva, 1994 és 2002 között kiderült, hogy a férfi betegeket más módszerekkel vizsgálják és kezelik, mint a nőbetegeket. A szívrohamgyanús nők panaszait nem veszik komolyan. Nők esetében hosszabb idő telik el a panaszok megjelenése és a kórházba kerülés között, ritkábban végeznek rajtuk angiográfiát (katéteres koronaér-vizsgálatot), ezért nem csoda, hogy a nők gyakrabban haláloznak el szívinfarktusban, mint a férfiak.
Mi idézi elő a nőknél a szívinfarktust?
Jelenleg még nem teljesen világos, milyen tényezők játszanak közre a betegség kialakulásában. Az orvosok feltételezik, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben a HDL-koleszterin alacsony szintje és a kevés mozgás játszik szerepet. Olyan tudományos megfigyelések is napvilágot láttak, hogy az ellenséges, házsártos, kárörvendő nők kétszer olyan gyakran kapnak infarktust, mint a békés természetű asszonyok. A mérgelődő nőknél több kockázati tényező van jelen: a már említett alacsony szintű HDL-koleszterin mellett magasabb a vérnyomásuk, és nagyobb a derékbőségük, ami nagyon kedvez a szívbetegségek kialakulásának.
A tudósok szerint a düh magas vérnyomást idéz elő, aminek következtében elpattan a meszes ér, és kész az infarktus. Mások úgy vélekednek, hogy bele van kódolva a génjeinkbe mind az indulatos reagálás a világ dolgaira, mind a szívbetegségre való hajlam. Nem véletlenül tartja úgy a mondás, hogy a szeretet a szívben lakozik. Akinek nincs a szívében szeretet, azt az infarktus sokkal erősebben veszélyezteti.
A szívbetegségek okai
A szívinfarktus a szívizom károsodása. Akkor következik be, ha a szívizom nem kap elegendő oxigéndús vért. Ennek oka a koszorúerek szűkülete vagy elzáródása szokott lenni. Az érelzáródást az ér elmeszesedése vagy vérrög okozza.
Az érfal megvastagodásával járó érelmeszesedés hosszú idő alatt alakul ki. Már gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban elkezdődhet. Több kockázati tényező ismert, ami az érfal belső oldalának károsodását okozza. Ezek egyike a sokféle káros zsiradék a vérben (például a trigliceridek, az LDL-koleszterin), a „jó” HDL-koleszterin alacsony szintje, a magas vérnyomás és egyéb hatások, többek közt az öröklött hajlam vagy a dohányzás. A mozgás hiánya általában rombolja a szervezetet, tönkreteszi az ereket és túlsúlyt idéz elő. A kövérség (főként az „alma” típusú) veszélyes.
A has környékén található zsírszövet metabolikusan és hormonálisan is aktív, és ezzel hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Férfiaknál kritikusnak számít a 94 cm-es derékbőség, a nőknél már a 80 cm is.
Mit tehetünk magunkért?
- Mozogjunk – bárhogyan, bármikor (főleg gyakran).
- Dobjuk ki a fritőzt – az égetett zsiradékok felettébb egészségtelenek. Felejtsük el a házi sonkát, a töpörtyűt és a füstölt húsokat. Édességet ritkán együnk.
- Részesítsük előnyben azokat az élelmiszereket, például a hüvelyeseket, amelyek lassan felszívódó cukrokat tartalmaznak.
- A tésztafélék, a burgonya és a rizs sem megfelelő táplálék. Vigyázzunk az édes gyümölcsökkel! A tartósítóval készült gyümölcslevek se jók, mert tele vannak cukorral, nincs bennük vitamin, csak tartósítószer.
- Étlapunk nagyobb részét jó minőségű fehérjék alkossák: fehér baromfihús, hal, zsírszegény tejtermékek. És sok zöldség. A zöldségek rostanyagot tartalmaznak, amelyek megakadályozzák a koleszterin felszívódását.
- Sokat nevessünk! Ha nincs jó napunk, akkor is akad számos apróság, aminek örülni lehet: egy kis százszorszép a fűben, a fölénk boruló kék ég... És a pihenés. Nem kell mindent azonnal és egyedül elvégeznünk.
