Április elején már talpig díszben várják a jó időt a cseresznyefák. Míg el nem megyünk egy cseresznyésbe vagy egy gyümölcsöbe, nem is tudjuk, hogy milyen pompázatos látvány ez.

Ilyenkor óvni kell a fákat, nem szabad permetezni, s rajtuk a rengeteg méhet és bogarat is óvni kell, mert nagy kincseink azok. Ilyenkor mosolygunk, de az már kicsit nehezebb, mikor a fa megterem, s le kell szedni azt a sok kiló cseresznyét. Mert kézzel kell azt szedni, egyenként szépen... (Képünket a várkonyi gyümölcsösben fotózta Dömötör Ede.)

cseresznye-indito.jpg

Simon István: Virágzó cseresznyefák

Mandula-utcán az éjjel
láttam egy nyíló kicsi fát,
épp rásütött a Hold,
fehérlett rajta a virág.
Azt hittem, hogy mandulafa,
pedig cseresznye volt....

Két holdfénybeburkolt alak
épp a cseresznyefa alatt
állt meg s összebújt;
s a csillagos fehér szirom
ott petyegett a vállukon,
ahogy libegve hullt.

Gyönyörű kép. A költő,
ha a boldogság hű piktora,
álljon meg, fesse le.
Két önfeledt, szép fiatal,
kiket virággal betakart
a tavasz éjjele,

a ringó fát, a fa alatt
testen a karnyi kapcsokat,
míg egymást ölelik.
Virágszóró cseresznyefa:
ő ringatja majd a tavasz
első gyümölcseit.

Holdfényben ballagtam tovább
s a szívemből a számon át
hullt ki pár tiszta szó:
hogy szorosan így álljanak
negyven év múlva is,
ha majd fejökre hull a hó.

sakura.jpg

Szerkesztőségünk utcájában virágoznak a japán cseresznyefák. A japán tavasz szépségét lopja be az életünkbe – a cseresznyefákat még a szocializmus alatt ültették ki országszerte a városvezetők, egy nagyon érdekes gondolattól vezérelve. Miszerint időnként szükségünk van a megfoghatatlan szépségre, hogy tovább tudjuk élni a szürke életünket.

A cseresznyevirágot a japánok sakurának nevezik. A fehér az idősebb fák virága, amúgy a sakura uralkodó színe a rózsaszín.

Ma nálunk is sok embernek legfőbb vágya, hogy eljusson a sakura virágzásának ünnepére. Japánban ugyanis a cseresznyevirágzás nagy esemény, tömegek kelnek útra a parkokba, hogy megcsodálják a látványt. Magát a virágnézést hanaminak nevezik, és japánok a fák alatt piknikeznek és buliznak. A szépséges virágok az élet törékenységét jelképezik, hisz szépségük teljében pusztulnak el, nem tudnak elhervadni. Sokan ezért öngyilkos balett-táncosnőknek nevezik a cseresznyevirágokat. Japánban először csak a remeték ebédeltek a virágzó cseresznyefák alatt, de ma már egész családok vonulnak ki a hanamifesztiválokra enni-inni. A legenda szerint Fuji, a japánok szent hegyének istennője ilyenkor életet varázsol a halott virágokba.

web-bannerek-instagram.jpg

A sakura virágzásának tehát az az értelme, hogy a japánok gyönyörködhessenek a szépségben. Azt tartják, hogy akire ráhull a virágszirom, azt szerencse kíséri az útján. Ám a cseresznyevirág a gyors halált is jelképezi, hisz alig egy hétig él, s egy pillanat alatt meghal, mikor lehull a fáról. Mindnyájan ismerjük az öngyilkos kamikaze pilótákat, akik szándékosan repültek neki az ellenség hadihajóinak. A második világháborúban a japán vezetők elhitették ezekkel a pilótákkal, hogy haláluk után virágként születnek újjá. A repülőgépeikre is vadcseresznyevirágot festettek. Ugye, milyen fenséges és kegyetlen tud lenni egyszerre az ember...

–nagyvendégi–