Leonardo az emberi testet az elemi geometriai formák, a négyzet és a kör kapcsolatában ábrázolta. A képen látható rajz a római építészetelmélet-író, Vitruvius aránytanával hozható összefüggésbe. (A párhuzam nem véletlen. A reneszánsz, azaz az újjászületés mesterei elsősorban az ókori görög és római művészetet csodálták.)
Leonardo szenvedélyesen kutatta a természetet. Halottakat hantolt ki és boncolt, hogy pontosan lerajzolhassa az emberei test működését. E rajzai az orvostudomány fejlődését is elősegítették. Figyeljük meg, hogy ezek a képek nemcsak pontosak – de szépek is! Nincs az a modern anatómiai atlasz, amely szemléletesebben mutatná be az emberi testet.
Leonardo így ír a vázlatáról:
„Vitruvius, az építész azt mondja az építészetről szóló művében, hogy az emberi test méretei a következők: 4 ujj tesz ki 1 tenyeret, és 4 tenyér tesz ki 1 lábat, 6 tenyér tesz ki 1 könyököt; 4 könyök teszi ki egy ember magasságát. Ezen túl 4 könyök tesz ki egy lépést, és 24 tenyér tesz ki egy embert.
Az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával. A haja tövétől az álla hegyéig terjedő szakasz egytizede a magasságnak; az álla hegyétől a feje tetejéig terjedő szakasz egynyolcada a magasságának, a mellkasa tetejétől a haja tövéig egyhetede az egész embernek.
A könyöktől az ujjhegyig az egyötöde az embernek, és a könyöktől a hónalj hajlatáig egynyolcada az embernek. A teljes kézfej az egytizede az embernek. Az áll hegyétől az orrig, illetve a hajától a szemöldökig terjedő távolsága egyforma, s a fülhöz hasonlóan az arc egyharmada.“
Leonardo da Vinci (aki egy parasztlány és egy jómódú férfi törvénytelen fiaként született 1452-ben) nemcsak kivételes tehetségű festő, hanem korának polihisztora, a reneszánsz testi és szellemi ideálja, az ún. „homo universale” megtestesítője volt. Ami külső jellemzőit illeti, kortársai nem győzik dicsérni szépségét, kecsességét, kellemes társalgónak és hihetetlenül erős férfinak írják le. (Mit sem von le ebből az a tény, hogy szenvedélyes homoszexuális volt.)
Ugyanakkor a Vinciből származó Leonardo különc volt. Állandó, mókásnak tűnő kísérletei miatt csak nagyon kevés képet fejezett be: kevesebbet egy tucatnál. Befejezett festményei azonban a világ legismertebb képei közé tartoznak. (Gondoljunk például a Mona Lisára.)
Festő, szobrász, költő, zenész volt egyben – mindenből kiemelkedő, de gazdagította a természettudományokat is. Mint fizikus kifejezte a statika törvényét, foglalkozott a testek esésével, szilárdságával, súrlódásával, az optikával, lehetetlennek tartotta a „perpetuum mobile”-t. Mint hidrotechnikus csatornák építőjeként vált híressé, és felvetette a Szuezi-csatorna ötletét. Sokat foglalkozott a repülés gondolatával.
A nő szív- és érrendszere és főbb szervei (kb. 1509-1510)
Titkos naplót vezetett olvashatatlan tükörírással, borzalmas, soha el nem gondolt hadi és kínvallató eszközöket tervezett. Több száz, jól fizető megbízást fogadott el a Vatikántól, ami fényűző életmódot biztosított számára. Mellette nagy kópé volt, aki gyakran szórakoztatta magát azzal, hogy megmarta a kenyéradó kezet.
Számos vallási tárgyú festményén rejtett el nem keresztény szimbólumokat. A természetért rajongott, nagy híve volt a pogány istennőknek. Hitte, hogy az emberi lélek csak akkor lehet teljes, ha a női és férfielemek egyensúlyban vannak benne. (Többek között erről szól Dan Brown híres A Da Vinci-kódja.)
