Több mint száz éven át, ha egy komáromi előtt csak megemlítették a hajógyárat, büszkén kihúzta magát. Város volt a városban, büszkeség és áldás, a Duna gyermeke.

A komáromi hajógyár 125 éves története dióhéjban.

volt-egyszer-egy-hajogyar-kezdo.jpg

Az arany ember városában

Jókai Mór legnépszerűbb regénye csodásan mutatja be a dunai hajósok életét. A könyv megjelenése után, a századforduló környékén telepített Komáromba egy magyar részvénytársaság egy hajójavító és egy hajóépítő telepet (ezeket Győrből hozták át).

Melléjük új műhelyeket emeltek, a csarnokokat kibővítették: így jött létre az „öreggyár” az Erzsébet-szigeten. Itt kezdték meg 140 munkással a vontatott uszályok, majd a gőzhajók gyártását...

Az első világháború kezdetére már megduplázódott a munkások száma: hajnalonta lakatosok, esztergályosok, kárpitosok, asztalosok, ácsok, kovácsok, fröccsöntők, fűtők, gépészek, hajótervezők seregei álltak munkába. Elindult egy sikertörténet, melynek végén a komáromi hajógyár Közép-Európa egyik legnagyobb hajógyárává vált.

volt-egyszer-egy-hajogyar-2.jpg

Életükbe került a lázadás...

A gyárat megroppantotta, mikor 1919-ben egyik napról a másikra „csehek lettünk”. Lezárták a határokat, betiltották a magyar lapokat, mire a hajógyári munkások közt erősödni kezdett az ellenállás. Ők nem akartak csehszlovákok lenni... Sztrájkokat hirdettek, s mikor Budapesten kikiáltották a Tanácsköztársaságot, a szakszervezetek itt is megkísérelték a hatalomátvételt.

A győri és a tatai munkásokkal szövetkezve egyik éjjel kézigránátokkal támadták meg a csehszlovák hídőrséget. Két napon át tartottak az utcai harcok, végül vereséget szenvedtek, a lázadókat pedig elképesztő brutalitással kivégezték.

A mai napig nem lehet tudni, hányan vesztették életüket, 200-300 közé tehető az áldozatok száma. A gyárnak ez nem jelentett jó ajánlólevelet, a cseh minisztérium nem is szerzett nekik megrendeléseket, végül aztán a veszteséges gyárat bérbe adták a Škoda Műveknek.

volt-egyszer-egy-hajogyar-9.jpg

Akkor ismét meglódult a szekér, rengeteg vontató-, teher- és tankhajót, katonai uszályt gyártottak, a megrendelők között ott volt Kína, Anglia...

volt-egyszer-egy-hajogyar-8.jpg

Új gyár!

1947 a másik jelentős dátum a gyár történelmében, ugyanis ekkor rakták le az új hajógyár alapkövét, szemben az Erzsébet-szigettel. Elképesztő összegből, 150 millió koronából épült, a gyártás is elképesztő ütemben folyt – és a Szovjetunió volt a legnagyobb megrendelő.

minden_reggel_ujno.sk_0.png

Elfoglaltuk az orosz folyókat!

Az oroszok hozták a saját terveiket, néha pár szakembert is, hogy megmutassák, mit várnak el a komáromiaktól. A szentpétervári felnyitható híd tervrajzait is átadták a kormánynak, hogy magasabb hajókat tudjanak gyártani; ez alapján épült meg később a határátkelőn a nagyhíd mellé a kishíd. A hajógyár neve akkor vált Európa-szerte ismertté, amikor a kilencvenes években, az akkor már privatizált gyárban megkezdték a tengerjáró teherhajók gyártását. Egymás után bocsájtották vízre a hatalmas – Rajna, Rostock, Leda, Wesser, Elbe, Schelde, Baltik – teherhajó-kolosszusokat.

Ekkoriban annyi megrendelésük volt, hogy három-négy évre előre volt munkájuk... Mígnem aztán jött a vég, a gazdasági válság: elmaradtak a megrendelések, megkezdődtek az elbocsájtások...

„A csarnokból behallatszott a fémek csikorgása, a motorok robaja, az óriási hidraulikus kalapácsok csattogása. Reggelfelé pedig a munkások beszédfoszlányaira füleltem, akik a műszak végeztével a zuhanyzókba indultak, hogy a családjukhoz már illatosan, tisztán érkezhessenek haza...”

volt-egyszer-egy-hajogyar-7.jpg

A gyár most lesz 125 éves, és anno egy magyar részvénytársaság indította útjára... Az „öreggyár” az Erzsébet-szigeten feküdt, szemben a mai csarnokokkal... Az országosan legjobb Helios Fotóklub jog-elődje is a hajógyárban kezdte meg a működését, id. Gráfel Lajos vezetésével (ebből a gyűjteményből származnak a régi képeink).

volt-egyszer-egy-hajogyar-1.jpg

A kilencvenes években közel 3700 dolgozót foglalkoztatott a gyár, fénykorában évente 12-14 hajót is vízre bocsájtottak... A statisztika szerint mintegy 1800 hajót gyártottak összesen Komáromban.

volt-egyszer-egy-hajogyar-6.jpg

„Közel kilencvenszer indult el a komáromi legénység az oroszokhoz, köztük a kapitány, a másodtiszt, a kormányos, a fedélzetmester, a főgépész, a szakácsnő, az építésvezető, hogy a Jókai regényéből megismert Vaskapun keresztül lehajózzanak a Fekete-tengeri kikötőbe. Innen ugyan nehéz szívvel, de útjára engedték az újabb kész hajót – utána pedig a hajógyári autóbusszal hazazötykölődtek.”

Ma a gyárnak két részlege van, az egyikben hajókat és úszoszerkezeteket, a másikban pedig nehéz hídelemeket és egyéb fémszerkezeteket gyártanak...

volt-egyszer-egy-hajogyar-5.jpg

volt-egyszer-egy-hajogyar-3.jpg

volt-egyszer-egy-hajogyar-4.jpg

Janković Nóra
Cookies