Mit kell tudni Gabriela Peacockról? Csak annyit, hogy Londonban él, de Csehországból származik, s ő az angol királyi család és más hírességek táplálkozási tanácsadója. Vajon mi a trendi testek titka? Hisz a híresek és szépek (és királyi fenségek) titkait sok földi halandó vizslatja kíváncsian! Hogyan tarthatjuk meg a testsúlyunkat? – kérdéseinkre a neves cseh tanácsadó válaszol, aki szerint két hét böjtölés is már eredményt hozhat.
Mit jelent ez a bűvös két hét? Gabriela Peacock eddig két könyvet írt, és mind a kettő címében szerepel a mágikus „két hét” – szerinte ugyanis ennyi elég ahhoz, hogy számottevő változást érjünk el súlyunkat illetően. Más szakértők, vagyis a többi táplálkozási tanácsadó szerint az életmód-változtatáshoz hosszú idő kell. Például minimum 28 napig kell fogyókúráznunk ahhoz, hogy rögzüljenek a jó szokások, illetve meginduljanak a kilók. A cseh származású étkezési tanácsadó szerint viszont elég tizennégy nap, és uzsgyi! Olvadásnak indulnak a felesleges kilók.
Gabriela Peacock (© Heathcliff O'Malley/The Telegraph)
Mindenhonnan a böjt szele fúj!
A tudomány és az orvostudomány állandóan fejlődik, ezért mi már hosszabb ideig fogunk élni, mint anyáink és apáink. Ugyanakkor tudnunk kell, hogyan bánjunk a testünkkel, hogy ezt a hosszú életet élvezi tudjuk. Mert fontos, hogy legyen erőnk megélni az éveket, hormonjaink ne járjanak közben vitustáncot, minőségi legyen az alvásunk és szép maradjon a bőrünk… Itt nemcsak a hosszabb életről van szó, hanem arról is, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, és örüljünk az életnek. Mindez talán még fontosabb, mint a hosszú élet, a jócskán kitolódott öregkor. Nem mindegy, hogy magadat (mint Lackfi János költő mondja) élteted vagy altatod.
Böjtölni kell!
Az ember két hét böjt után már igenis érzi a változást, állítja Gabriela. A mai ember ugyanis siet, hisz az idő pénz: nem akar hónapokat várni arra, hogy jobban érezze magát a bőrében. Az első héten elkezdődik a fogyás, a második héten már ledobunk egy-két kilót, erősebbnek érezzük magunkat, jobban alszunk. „Nem állítom, hogy két hét után megváltozik az egész életük. Sem azt, hogy elég két hétig betartani a szabályokat, és utána abba lehet hagyni a böjtölést. Dehogy lehet, a két hét csak a kezdet!” – mondja Gabriela.
Mi a jó út?
„A gyerekeknek meg kell tanítani, melyik a jó és egészséges étel, és mi az, amit jutalom gyanánt kapnak” – mondja Gabriela Peacock. „A kislányom már ötéves korában azt mondta: »Először eszek valamilyen fehérjét, azután megehetem a croissant-t.« Ha a gyerekek szeretik az édességet, és hozzá fehér kenyeret esznek, akkor szervezetük megtelik energiával, és húsz perc múlva már a földön fetrengve verekednek. Igen, nálunk csokoládé is van otthon és kenyér is, de nem fehér, hanem barna kenyér. Az iskolában aztán a gyerekek azt ehetnek, amit akarnak, akár pizzát is. De mindig legyen az ételükben hús vagy hal, utána már ehetnek sült krumplit, csipszeket.”
Keressük a friss halakat, de fogyaszthatunk konzervhalakat is, főleg olyanokat, amelyek sok ómega-3 zsírsavat tartalmaznak, mint a makréla vagy a szardínia.
Az időszakos böjt dicsérete!
A mai tudós ajánlások szerint az öregedés lassításának leghatásosabb módja az időszakos böjtölés. Az új tanulmányokból kiderül, hogy ha testünket időről időre ellenőrzött stressznek – szaknyelven hormetikus stressznek – tesszük ki, akkor erősebbé és ellenállóbbá válunk. Természetesen a hosszan tartó krónikus stressz nagyon egészségtelen, hatással van az idegeinkre, károsítja az emésztésünket és a többi. A rövid ideig tartó stressz viszont csak korlátozott ideig tart, és lökést ad a sejteknek a tisztulásra. A stressz is lehet hasznos, hisz az ember számára a túlélést jelentette. Az ősember azonnal futni kezdett, mikor meglátta a kardfogú tigrist. Ám nem futott utána egész életében, csak mikor veszélyben érezte az életét.
A rövid ideig tartó stressz okozza az autofágiát, az önemésztést. Ez igazából a sejtek önlebontó folyamatát jelenti, amely során elbúcsúzunk a káros sejtektől. Az időszakos böjt serkenti az autofágiát. A szakértők azt ajánlják, hogy tizenhat órán keresztül ne vegyünk magunkhoz ételt (ebben benne van az alvási idő is), vagyis csak nyolcórás ablakban étkezzünk. Az autofágiát már az ötvenes években felfedezték, de egy japán tudós, Ószumi Josinori térképezte csak fel az önemésztés folyamatában szerepet játszó géneket és fehérjéket (2016-ban Nobel-díjat is kapott a felfedezéséért). A vizsgálatok szerint az autofágia még a daganatos megbetegedéseket okozó markerek szintjét is csökkenti, és jócskán késlelteti az öregedést.
Kis lépésekkel
Kérdezhetjük: vajon mennyit kell változtatnunk az étrendünkön, hogy jobban érezzük magunkat, esetleg ledobjunk néhány kilót? Egész kis változtatásokkal is befolyást gyakorolhatunk az életünkre és a közérzetünkre. Nem kell nagy étrendi változtatásokra gondolni, például hogy soha nem ehetünk meg egy-két kocka csokoládét vagy egy szelet pizzát. Kis dolgokról van szó, inkább csak trükkökről, tippekről. Lassan adagolva azonban ezek a kis dolgok is nagy változást idéznek elő. Ehhez azonban össze kell állítani egy olyan tervet, amely megfelel az életstílusunknak. Persze, nem könnyű elkezdeni az időszakos böjtöt. Van olyan ember is, aki egyszerűen nem képes betartani. Minden tőlünk függ, de soha nem késő belevágni.
Először is tudomásul kell venni: nem igaz, hogy mindenkinek reggeliznie kell. Régen rábeszélték az embereket (azokat is, akik nem szerettek reggel enni), hogy igenis reggelizzenek. A mai ajánlások nem azt mondják, hogy ne reggelizzünk – ám ha időszakos böjtöt tartunk, akkor egyáltalán nem ördögtől való, hogy elhagyjuk. (Főleg akkor, ha a tizenhat órás böjtünk úgy jön ki, hogy nem reggelizünk.) Fontos viszont, hogy eközben semmilyen ételt ne vegyünk magukhoz. Akik böjtölnek, sokszor azt állítják, ők nem ettek reggelire semmit, de azért kiderült, hogy reggel éhgyomorra megettek egy kis darabka vajas kenyeret. Nekik ez belefér a „nem ettem semmit”-be... Hát, nem fér bele! A nem evést ki kell bírni.
Ülőmunkát végzőknek: telefonálás közben álljunk fel, és járkáljunk. Jó szolgálatot tesz az állítható magasságú íróasztal.
Ostobaság ugyanis éhgyomorra megenni egy vajas kenyeret fehérje nélkül. Ilyenkor a vércukorszintünk magasba szökik, és egész nap csak ennénk – főleg édességet. Tehát az rendben van, ha reggel nem eszünk. Ne tegyünk sok tejet a kávéba, és ne igyunk gyümölcslevet. Napközben minden étkezés tartalmazzon fehérjét. Szervezetünk biokémiája nem úgy van megtervezve, hogy ébredés után mindjárt muffint vagy croissant-t együnk, aztán lefekvés előtt egy darab sajtot és egy pohár bort fogyasszunk. Sokkal kisebb időközönként kellene ennünk – éppen ez az időszakos böjt lényege.
Nehéz jól enni!
Sokan egy hónapig alig esznek, aztán két hétig egyfolytában csak tömik a bendőjüket. Ez nem helyes. Jelöljünk ki napokat, amikor válogatás nélkül mindent fogyasztunk. Három napig együnk mindent, amit akarunk, de azután iktassunk be olyan napokat, amikor csak egy kiadós ebédet és egy könnyű vacsorát eszünk. A vacsora legyen a nap legegészségesebb, legkönnyebb ételekből álló étkezése. Nincs értelme azt mondani, hogy most végre húsvét van, vége a böjtnek, hetekig tobzódhatunk, aztán majd megint böjtölünk. Ezek a nagy váltások nagy stresszt jelentenek a szervezet számára. Igazság szerint februárban a legjobb elkezdeni az időszakos böjtölést, ajánlja Gabriela. Addigra ugyanis a nagy karácsonyi eszem-iszomok után egyensúlyba kerül a szervezetünk, sőt január végén már érezzük, hogy kontrollálni tudjuk az életünket és az ételünket.
Téves hiedelmek!
Mi, emberek szeretjük a tévhiteket. Egyik kedves tévhitünk az, hogy az antioxidánsok és a táplálékkiegészítők egészségtelenek, mert a szervezet megszokja őket, és leáll a termelésükkel. A szervezet nem tud rászokni a táplálékkiegészítőkre. Ez ugyanolyan, mintha azt mondanánk, hogy a szervezetünk rászokik az ételekre. Ez nem így van. Továbbá időről időre mindig megjelenik valamilyen szuperélelmiszer, amely egy ideig őrülten divatos. Aztán ha összehasonlítjuk egy-egy régebbi, jól ismert készítménnyel, akkor kiderül, hogy nem is olyan jó. Például két évvel ezelőtt Angliában a zellerlé volt nagyon népszerű, mindenki azt itta. Ez rendben is van, ám a brokkoli, a spenót vagy a cékla leve százszor jobb, bár nem annyira „szexi”.
Hét évvel ezelőtt a goji bogyót vásárolta mindenki, egy halom pénzt kiadtak érte, holott az egyszerű fokhagyma is egészséges – a kurkumával együtt szuperélelmiszernek számít. Ugyanígy hódított a dinnyediéta, pedig ha tudnánk, mennyi antioxidánst tartalmaz az áfonya vagy a málna! Össze sem lehet hasonlítani velük. A legjobban ezek az extrém diéták ártanak. Ezektől ugyan le lehet fogyni – mint minden diétától, amelyik korlátozza az ételfogyasztást. Egy időben irtó divatos volt a vércsoportdiéta, amelynek előnyeit soha senki nem bizonyította, de sokan lefogytak tőle.
Később sokan a szelektív, elválasztó étrendet követték, tehát elválasztották egymástól a proteineket és a szénhidrátokat, nem ettek például a tojáshoz krumplit. Igen, az emberek ezzel is lefogytak, mert ha a szervezetnek nem kell megemészteni a proteineket meg a szénhidrátokat, akkor valóban megkönnyebbül. Ma viszont már tudjuk, hogy sokkal jobb, ha együtt fogyasztjuk a proteineket és a szénhidrátokat, mert az szabályozza a vércukorszintet.
