Az allergia (allos ergos = más reakció) a szervezet egyébként ártalmatlan anyagokra adott válaszreakciója, vagyis túlérzékenységből kifolyólag lép fel. Az utóbbi évtizedekben rohamosan növekszik az allergiában szenvedők száma. A téma azért is aktuális, mert hamarosan virágzik a parlagfű, az egyik fő allergén.
Az allergia leggyakoribb megnyilvánulási formái a szénanátha, a szemkötőhártya-gyulladás, az asztma, az atopikus ekcéma, de a gyomorpanaszok egy része is összefügghet vele. (Az élelmiszer-allergia például gyomorrontáshoz hasonló tünetekkel járhat: hasmenés, hasfájás.)
Fontos a betegség célzott kezelése. Ez biztosítja a tünetmentességet, és ezzel együtt megelőzi az allergia súlyosbodását is. Az allergiás megbetegedések elhanyagolása szövődményekhez vezethet. Manapság már a beteg specifikus kezeléssel (allergén-immunoterápiával) hosszú évekre tünetmentessé tehető.
Ha csak az egyik szülő allergiás, a szakirodalom szerint 25%-os valószínűséggel a gyermek is az lesz. De ha az anya allergiás, sokkal nagyobb az esély. Ha mindkét szülő allergiás, 80-100%-os valószínűséggel kell számolni. Ha az anya a terhesség alatt dohányzik, a kockázat nyolcszorosára nő!
Ma már nem értenek egyet az amerikai allergológusok egykori állításával, miszerint a kisgyermekes háztartásokból el kell távolítani a háziállatokat. Sőt, manapság inkább azt javasolják, hogy a kicsi minél gyakrabban kerüljön kapcsolatba a házi kedvencekkel.
A vizsgálatok szerint az allergia a túl steril környezetnek köszönhetően is kialakulhat. A vidéken felnövekvők ritkábban szenvednek allergiás megbetegedésekben, mert kiskorukban elegendő ún. ösztönző baktériummal találkoznak.
A múlt év novemberében egy 15 éves kanadai lány számára végzetesnek bizonyult a barátjával váltott csók. A fiú ugyanis mogyoróvajas kenyeret reggelizett, és a mogyoró maradványai a lánynál azonnal allergiás reakciót váltottak ki. Bár elsősegélyben részesítették, és adrenalininjekciót kapott, négy nap múlva mégis meghalt. Az esettel kapcsolatban az orvosok nem nyilatkoztak egyértelműen, de elképzelhetőnek tartják, hogy a mogyoróallergia – bár nagyon ritkán – a páciens halálát okozhatja. Egy amerikai felmérés szerint az észak-amerikaiak 0,6%-a élelmiszerallergiával küszködik, és közülük évente 50-100 ember épp a mogyoróallergia következtében hal meg. (Kanadában pedig évente 5-10 személy.)
Amerikában, ahol nagyon kedvelik a mogyoróvajat, tipikus ez a fajta allergia. De nálunk is egyre nő azok száma, akik erre az élelmiszerre érzékenyek. A mogyoró (vagy annak maradványai) megtalálható a nápolyikban, krémekben, csokoládéban és más édességipari termékekben. Nyomokban a mogyoró nélküliekben is, hisz ugyanazon gépek készítenek minden terméket. (Néhány, mogyorót nem tartalmazó édességen olvasható is a felirat, hogy mogyorót is feldolgozó gyárban készült.) Aztán egyre elterjedtebbek az egzotikus – kínai, indonéz, vietnami, thai, mexikói, afrikai – ételeket kínáló éttermek és gyorsbüfék, ahol az ételek elkészítésénél szintén használnak mogyorót, valamint olyan ízesítő- és fűszereket, amelyek számunkra ismeretlenek. (Itt is érvényes, hogy nyomokban előfordulhatnak olyan ételekben is, ahol azok nem szerepelnek a hozzávalók között.)
Az allergiás reakció az allergénnel való találkozástól számítva 15-30 percen belül jelentkezik – viszketés, égető érzés a szemben, kiütések, légzési problémák, a legsúlyosabb esetben pedig anafilaxiás sokk (heves allergiás reakció, pl. rovarcsípésre, penicillinre, egyes élelmiszerekre), amely akár halállal is végződhet. De az is előfordul, hogy a tünetek később – például akár 24 óra múlva – jelentkeznek.
