Komárom város szülöttének, a magyar kórbonctan megteremtőjének, dr. Arányi Lajosnak tisztelegve egy korábbi orvosi találkozó fő tudományos témája a vérrögösödés (trombózis) volt.
Az örökzöld téma a résztvevők többsége számára jól ismert volt, ám még a tapasztalt, idős orvosok is felkapták fejüket, amikor szóba került napjaink „új“ kórképe: az internetezők tromboembóliája.
Nem véletlenül tettük idézőjelek közé a jelzőt. A bemutatott betegséghez hasonlót ugyanis már régebbtől ismernek az orvosok: a hosszú légi utazás alatt kialakuló „utazók tromboembóliáját“. A trombusz vérrögöt, az embólia éreldugulást jelent, s a kettő a következőképpen függ össze. Ha a lábszár vagy comb visszereiben (vénáiban) a fokozott véralvadás következtében vérrögösödés alakul ki, e vérrögről apró darabkák szakadhatnak le, és sodródhatnak tova a vérrel, egészen a tüdőütőérig, ill. annak valamelyik ágáig.
Az egyre szűkülő érben a vérrög elakad, és kialakul a rettegett „tüdőembólia” képe: mellkasi fájdalommal, légszomjjal és sokkos állapottal. Ha a vérrög nagy, és magát a tüdőütőeret zárja el, azonnali halált is okozhat.
Nos, újabban kiderült, hogy nemcsak a hosszú repülőút, hanem az egyfolytában több órán át tartó internetezés vagy a munkabeosztás miatt a képernyő előtti hosszas ülés, a lábakat mozdulatlanságra kárhoztató testhelyzet is növeli a vázolt kórfolyamat kezdetét jelentő vérrögösödés kockázatát – több egymással összefüggő tényező miatt is.
A fokozott véralvadásra hajlamosító tényezők közül legfontosabb a vérkeringés lassúbbá válása: a lógó, mozdulatlan lábszárban, különösen annak nagy visszereiben pang a vér. Ha valaki órákon át nem áll fel a képernyő elől, nem járkál, nemcsak lábfej- vagy bokaduzzanat keletkezik, hanem „besűrűsödik” a vére is. A vér besűrűsödését s így a vérrögösödési hajlamot fokozza a kevés folyadékfogyasztás vagy a túlzott izzadás is. Minél tovább ül valaki mozdulatlanul, annál nagyobb a vérrögösödés kockázata: öt óránál tovább tartó képernyő előtti ülés már komoly rizikót jelenthet.
Hogyan előzhető meg az internetezők tromboembóliájának kialakulása? Igyekeznünk kell a minimumra csökkenteni a véralvadásra hajlamosító tényezők hatását. Ha munkánk nem engedi a felállást, járkálást, hasznos lehet a lábfejek mozgatása és a lábszár izmainak rendszeres időközökben történő megfeszítése és ellazítása.
Már csak szemünk pihentetése végett is ajánlatos az óránként tartott pár perces szünet, amit lehetőleg mozogva, sétálva töltsünk el. Akinek visszeres a lába, vagy netán már átvészelt egy vérrögösödést (trombózist), kerülje az órákon át tartó internetezést. Amennyiben ezt munkája követeli meg, a számítógép előtt eltöltött órák alatt viseljen kompressziós harisnyát, vagy fáslizza be lábát.
Fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, természetesen nem alkohol formájában. Mivel a dohányzás önmagában is rizikófaktor, a hosszú ülés alatt és a szünetekben se dohányozzon.
