Ismerős érzés az, amikor délután 4-kor azért imádkozol csendben, hogy legyen már este 9, és egy kicsit szusszanhass? Előfordult már, hogy semmilyen játék nem jutott az eszedbe, ami lefoglalja a gyereket? Aggódtál már azon, hogy nem csináltok megfelelő fejlesztő tevékenységeket? Ilyesmi gondolatok keringtek bennem, amikor úgy döntöttem, hogy el szeretném olvasni ezt a Montessori-módszerről szóló könyvet. Hiszen ki ne szeretne boldog és kreatív gyereket nevelni?!
Nyilván Montessori neve nem volt ismeretlen számomra, de a módszeréről keveset tudtam. Tudtam azt, hogy önállóságra nevel, be kell vonni a gyerekeket például a háztartás körüli feladatokba, természetközeli nézőpontot képvisel, és ismertem a színes fajátékokat, melyek minden játékboltban megtalálhatók. Nagyjából ennyi, amivel egyébként nem jártam messze a lényegtől. A könyv eléggé szemléletes módon konkretizálja ezeket az irányokat, nekem rengeteg ötletet adott, illetve megerősített abban, hogy eddig is jó úton haladtunk.
A könyvet a Montessori Alapítvány elnöke írta, ami jó referencia ahhoz, hogy komolyan vehessük, amit ír. Elsőként Montessorival ismerkedhetünk meg, majd a gyermeki agy fejlődését vázolja fel a különböző életszakaszokon keresztül. A gyakorlatiasabb tanácsok a gyermek születésétől indulnak – a babaszoba kialakításától egészen az érzékek fejlesztéséig. Az ezt követő szakasz engem jobban érdekelt: ez a feladatokba való bevonásról szól. Dávid nagyon szeret segíteni a háztartásban, van például saját felmosója és azzal áztat el mindent segít, amikor felmosok. Néha bevonom a mosogatásba, vagy szeret főzést imitálni konyhai felszerelésekkel. Ugyanakkor az önálló öltözködés még nem megy neki, igazából nem is igyekszik tenni érte. Erre azonban találtam néhány okos tippet, amivel izgalmasabbá tehető a kabát és a cipő fel- és levétele!
„Sok szülő hiszi azt, hogy a fegyelmezés büntetést jelent. De inkább eszköz, amivel tanítunk” – írja a könyv. A fegyelmezés és a gyermek személyiségének megértése nagyon aktuális téma nálunk, mert egy igazán makacs energiabombával lettünk megáldva. Hozzáteszem, a könyv nem mélyed el igazán egy-egy témában, egy ilyen fejezet nagyjából 2-4 oldal, nagy képekkel, amolyan „magazinos” felépítésben. Tehát könnyed és inspiráló olvasmányra készüljetek, egy hétvége alatt át lehet pörgetni, cserébe viszont jó ötleteket találhatunk a természettel való ismerkedéshez, a képzelőerő fejlesztéséhez vagy az írás és olvasás megkezdéséhez. A könyv 6 éves korig kíséri a gyermekek fejlődését, kisgyerekes szülőként szerintem mindenképp érdemes elolvasni, ha egy kis tudatosságot és kreativitást szeretnénk vinni a hétköznapokba.
Bitay Andi
