Április 25. Márk napja. Ádám Gyula képei Csíkszentdomonkoson készültek, ahol még kimegy a körmenet a határba.

György napja a kikelet ünnepe, ekkor kezdődik a munka a földeken, ekkor fogadták meg régen a pásztorokat, akik kihajtották a jószágot a mezőre. A búzaszentelést, a határ és a termőföldek megáldását is először György napján tartották, később azonban áthelyezték Márk napjára.

adamgyula_104.jpg

Áldást kértek!

Minden faluban áldáskérő körmenetet végeztek ezen a napon: az égiektől a természeti csapások elhárítását kérték. Hiszen ha nincs jó termés, és a jószág elhull, akkor a következő évben nem lesz mit enni... Egyszerű összefüggés ez! Még Liberius pápa rendelte el a 4. század közepén a búzaszentelést: a balga nép úgyis össze-vissza ünnepelte a tavaszt... Ezért inkább ezt is bevonták a keresztény ünnepek közé, sok pogány ünnepnek ez lett a sorsa. A búzaszenteléssel a pogány Ambarvalia ünnepet helyettesítették, mikor is a rómaiak olajággal a kezükben imádkoztak, hogy az istenek áldják meg a termést, a gazdát és az állatokat. A menetet vezető kost, disznót és bikát pedig a végén feláldozták...

ada_9714nagy.jpg

Téptek a vetésből

Április 25. Márk napja nagy napnak számított vidékeinken. A búza ugyanis a magyarság fontos gabonanövénye volt. Éppen ezért életnek is nevezték... Márk napján megszentelték a földből kikelő búzát, hogy jó termést hozzon. A hívek előbb a templomban imádkoztak, utána körmenetbe rendeződtek, a kereszttel megkerülték a templomot, majd kivonultak a határba a búzaföldekre, ahol a pap megszentelte a vetést. Utána a lányok zöld búzakoszorúkkal megkoszorúzták a keresztet és a templomi lobogókat. A végén aztán mindenki tépett kicsit a megszentelt vetésből, sokan haza is vittek belőle néhány szálat. 

adamgyula_101.jpg

A körmenet az újabb korban már nem volt divat (főleg a kommunisták nem nézték jó szemmel), hisz a sikeres termést ők nem az égiek segítségével kötötték össze, hanem saját érdemüknek tudták be. A búzaszentelést ma már a templomban végzik, ahol a pap a mezőről hozott, vagy csak erre az alkalomra csíráztatott búzát áld meg. Ezt a második vatikáni zsinat rendelte el 1965-ben, mikor is sok szokást „modernizáltak”. Ebben a formában a szentelés tárgya a búza (korábban gyakran rozs volt). Régen az asszonyok a szentelt búza füvét imakönyvükben tartották, a férfiak a kalapjuk mellé tűzték. Csodáljuk meg a körmenetnek ezt a szép szokását.

Még Liberius pápa rendelte el a 4. század közepén a búzaszentelést: a balga nép úgyis össze-vissza ünnepelte a tavaszt... Ezért inkább ezt is bevonták a keresztény ünnepek közé, sok pogány ünnepnek ez lett a sorsa.

Kínok és szentek

Szentek sanyarú sorsa, akik neve a körmenethez köthető! A bátor György mártírhalált halt a hitéért, a fejét letépik a testéről, de nem vére folyik, hanem tej szivárog a testéből, kerékbe törik, de azt az angyalok összezúzzák... Hiába vágják le a karjait, lábait, az angyalok begyógyítják a sebeit. Végül olvasztott ólomba mártják, és lefejezik. Márk tettei sem igen kötődnek a gabonához (őt meg mindig oroszlánnal ábrázolták). Az oroszlán a feltámadás jelképe volt, Márk neve pedig az evangéliummal fonódik össze. Márk írta meg latin nyelven a szent könyvet, Szent Péter elmondása alapján. Márkot anno Egyiptomba küldték téríteni, ahol megalapította a keresztény kopt egyházat. Ám a pogány papok az életére törtek, nyakára kötelet kötöttek, és a sziklás ösvényeken vonszolták maguk után, míg meg nem halt. Máglyán akarták elégetni, ám nem tudták, mert szélvész jött, nagy eső, és menekülniük kellett...

szent-mark_0.jpg
Márkot főleg az oroszlánnal, a feltámadás jelképével ábrázolták.

agy_1962.jpg
Csíkszentdomonkoson kivonul a körmenet a határba

adamgyula_99.jpg

adamgyula_9.jpg

adamgyula_108.jpg

Nagyvendégi Éva

 

Fotó: Ádám Gyula

Kapcsolódó írásunk: Kakasütés

web-bannerek-hirlevel-01_2.jpg

Új Nő csapata