A nők ma azt kérdezik, hogy miért nem szerepelnek a bankjegyeken? A nő(ie)s bankjegyekért vívott harc eredményeképpen Angliában Jane Austen már rákerült a fontra...

  1. Állítólag azért nem szerepelnek nők a bankjegyeken, mert hosszú évtizedekig nem alkottak semmi olyat, amit a történelemkönyvek számontartottak volna. Csak gyerekeket szültek, és gondoskodtak a családról. Az meg nem alkotás.
     
  2. Szóval, a nők sokáig nem írták meg azokat a könyveiket, melyeket megírhattak volna, nem festették meg azokat a festményeket, amelyeket megfesthettek volna, és nem találtak fel semmit, mert éppen gyerekeket neveltek, vagy a férjük ingét vasalták. Ja, és vagy 1900 évig nem tanulhattak az egyetemeken, tehát fel sem készülhettek a nagy feladatokra. Jane Austen nem szült gyereket, volt hát érkezése megírni csodás könyveit. Megvolt hozzá az áhítatos csöndje, nem húzkodta közben senki a szoknyáját, és saját szobája is volt.
     
  3. Csíkszentmihályi professzortól egyszer megkérdezték, hogy a nőknek nehezebb-e elérni a flow állapotot. (A flow, a teljes elengedettség állapota, az, amiben igazán alkotni tudunk.) Kiderült, hogy Csíkszentmihályi professzor – aki az elméletére Széchenyi-díjat kapott – nem vizsgálta külön a nő énidejét. A professzor hosszú gondolkodás után kijelentette: egyszer egy nő azt mondta neki, a flow-hoz hasonlót érez, mikor a férje ingeit vasalja... (No comment.) 

    web-bannerek-hirlevel-02_0.jpg
     

  4. Körülöttünk ma minden arról szól, hogy „arra van időd, amire időt szakítasz“. Hát ez nem igaz! Igazán eget rengető dolgokat óvoda és munkahely között pendlizve, főzőkanállal a kezünkben nem tudunk létrehozni. Esetleg csak, mikor már felnőttek a gyerekek, ám akkorra már kimúlik belőlünk a szufla. A nő idejébe nemigen fér bele az alkotásra fordított idő. Zaha Hadidnak, akit a világ legjobb építészének tartanak, nem volt saját gyereke. Az épületrajzai voltak a gyerekei. Szabó Magda sem a gyerekeit írta meg a könyveiben, hanem a saját gyerekkorát, mert nem született gyereke. És így tovább.
     
  5. Egy dolgozó anyuka nem rendelkezik az ideje felett. A gyerek azért tép, hogy tanuld meg vele a verset, a férjed palacsintát akar, a főnököd kimutatást kér, a kisebbiket holnap fogszabályozásra meg edzésre kell vinni... A családanyának ezer keze van, s még egy ezeregyedikről ábrándozik. 
     
  6. A nők egyre kevésbé tudják és akarják együtt csinálni a karriert és a családot. Ma már egyenjogúság van, és ez az egyenjogúság teljesen felforgatta a világot. A nők is a kenyér vajas felét kérik. A maradibb szemléletűek nem akarják elhinni, hogy a világ megváltozott, és megváltoztak a nők is... Jó, dolgozzon a nő, de közben szüljön gyereket is! Hiszen olyan kevés gyerek születik... A múltkor az egyik vaskalapos férfi ismerősöm megkérdezte tőlem: Miért nincs úgy, mint régen volt? Miért nem végzik ma a nők a legszentebb hivatásukat, a gyerekszülést már olyan nagy lelkesedéssel? Kis vita után elismerte: Hát igen, igazam van. A régi egyensúly ára az volt, hogy a nőnek kevesebb jutott. Be volt zárva az otthon falai közé, vagy sietett haza a munkából, hogy kimossa a szennyest, feltálalja a vacsorát. A nő már nem akar ennyi terhet cipelni. Ma a nő választhat: ha nem akar szülni, hát nem szül. S ma már nem állítják pellengérre azt a nőt, aki nem az anyaságot választja. Ma már jobban elfogadjuk, ha egy nő más utat választ. (Azzal együtt, hogy azt is tudjuk: ha nem jön a gyerek, akkor nem lesz kinek feltenni hasonló zaklató kérdéseket...)

–nagyvendégi–

web-bannerek-hirlevel-01_4.jpg