Van egy mondás: Nézd meg az anyját, vedd el a lányát! Nem másról szól, mint hogy minden lány egyszer olyan lesz, mint az édesanyja, akár hiszi, akár nem.
Nem mész te sehova! Hányszor, de hányszor hallhattuk ezt gyermekkorunkban! Nem szerettük ezt a szigort, de be kell látnunk, nem olyan egyszerű tökéletes szabadságot adni gyerekeinknek – és mégis nevelni őket.
Van a nő lényének egy olyan része, amely csak akkor nyílik ki, amikor gyermeke lesz. Ez az ösztönös késztetés, ez a bensőjéből áradó végtelen szeretet ad neki erőt, hogy átvészelje a nehézségeket, és amíg él, óvja, terelgesse, segítse a gyermekeit.
Válságban a világ, a család, a nők, a gyerekek. És a férfiak is. A nők többsége szerint ma nincs is igazi férfi. A mai férfi nagyra nőtt gyerek, semmire sem használható.
Új fenomén van jelen családfronton: a patchworkcsalád. Jön az új barát, aki megkísérli nevelni új párja gyermekét, vagy legalább viszonyulni próbál hozzá. Mit lehet, és mit nem?
A mérgező anyák után itt vannak a mérgező anyósok. Egyik kifejezést se szeretjük, mert: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!“ Mégis beszélni fogunk róluk, s megnézzük, milyen ártó szülői típusok léteznek.
Annak, hogy jó anyósra tegyünk szert, kisebb az esélye, mint a lottóötösnek – mondta egyszer az egyik régi szomszédasszonyom, amikor arról áradoztam neki, hogy milyen aranyszívű anyósom van.
A mérgező anyák után itt vannak a mérgező anyósok. Egyik kifejezést se szeretjük, mert: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!" Mégis beszélni fogunk róluk, hogy kihúzzuk a kígyó méregfogát.
Tavaly novemberben jelent meg Kunyik Szilvia Csillagom című könyve, amelyben kislánya emléke előtt tiszteleg. Dórika – ahogy Szilvia a könyvében fogalmaz – öt hosszú, küzdelmekkel teli év után, 2018-ban fölment a csillagokba.