Az idő törékeny, amint az élet is. Eljön az az idő, amikor a gyermek gondoskodik a szüleiről, mert azok már megöregedtek. Az idősgondozás legfőbb erénye pedig a türelem és a tapintat.
Pár év, s már azt csiripelik a verebek, hogy Brünn városa nem a csapolt söréről, hanem a meddőségi klinikáiról ismert. A csehek jó érzékkel felismerték, hogy a jövő betegsége a meddőség lesz, s erre alapították ellátórendszerüket.
Erre valahogy gondolni sem akarunk. Megtervezzük, milyen lesz a szalagavatós ruhánk, az esküvőnkre mi választjuk ki a virágot, de arra, hogy hol és hogyan fogunk szépen megöregedni, nem gondolunk. Pedig kéne.
Kórósi Zalán Nagymegyeren született. Nemrégiben menyasszonyával, Tamarával kulcsrakész bungalót vásároltak Dunaszerdahelyen. Milyen előnyei vannak a napjainkban igencsak divatos „bunginak”? – kérdezzük Zalánt.
Fiatal házasként a férjemmel mi is a fészekrakás lázában égünk, ezért is áll közel hozzám a téma. Tudjuk, hogy Magyarországon tekintélyes összegekkel támogatja az állam a fészekrakó fiatalokat. Mi a helyzet nálunk?
Dórit táncos lábú balerinaként ismertük meg egy fotózáson. Büszkén mesélte, hogy megkérték a kezét (20 éves volt ekkor!), és amint befejezi a konzervatóriumot, férjhez megy.
Írásunkban annak eredtünk utána, hogyan kerül tető ma a fiatalok feje fölé. Ki segíti őket a fészekrakásban? Első beszélgetésünk egy sikertörténet: az építő megépíti a saját házát.
Vendégbabák – így hívják azokat a babákat, akik vendégként érkeztek édesanyjuk testébe, de a nagy találkozás elmarad velük, mert soha nem születtek meg. Fájdalmas és be nem teljesült anya-gyermek kapcsolatok ezek, tele kérdőjelekkel, könnyekkel és önváddal.
Nemrég a telefonban elém került egy tipikus, hetvenes évekbeli fotó. A képen szinte érezni lehetett a nyár illatát: a sátrak közé kifeszített szárítókötelek, a csíkos gumimatracokon ejtőző emberek látványa maga volt a nagybetűs nyugalom. Óh, ti nosztalgikus vakációk, merre vagytok?