Reggel gyanútlanul majszoljuk a kakaós csigánkat, s hozzá kávét kortyolgatunk. Sok tejjel, két kanál cukorral – ahogy azt az évek során megszoktuk. Tízóraira csomagolunk magunknak egy almát, majd a munkahelyünk felé vesszük az irányt...
Délben (a héten harmadjára) tésztaételre bökünk a menülapon, majd jöhet a második bögre cukros kávé és egy kis csoki – hisz ma még „alig nasiztunk”. Este a napot egy jókora melegszendviccsel zárjuk, s esetleg egy kis pattogatott kukoricát is megkívánunk. És ez így megy nap mint nap, miközben nem sejtjük, hogy a testünkben a cukor csöndben gyilkol...
(© Gemmy Woud-Binnendijk)
Az IR az inzulin cukorfeldolgozásában keletkező zavar. Mára az egyik leggyakoribb civilizációs betegség. Előfordulása országonként változó, világviszonylatban 15,5-46,5% között mozog. Nemrég körbekérdeztünk az ismerőseinknél, van-e valakinek tapasztalata az IR-rel. A válasz – a magas előfordulás ellenére – egyöntetű „nem” volt. Mit bizonyít mindez? Hogy óriási az információhiány!
Mivel nem ismerjük a betegséget (s legtöbbször az orvosunknak sincs fogalma róla), a kór sokáig rejtve marad. Így ez az – egyébként visszafordítható – állapot odáig vezethet, hogy túlsúlyosan, menstruáció nélkül, szédelegve keringünk majd az életünkben, egy lépésre a cukorbetegségtől. Írásunk célja nem a pánikkeltés! Csak éppen nem állunk jól, semmiképpen.
Az inzulin vércukorszintet csökkentő hormonféle, amit a hasnyálmirigy termel. Hatására a máj és az izmok cukrot raktároznak el. A cukor létfontosságú az ember számára, mert az adja az energiát az élethez.
Házikó, amit szépítgetnénk
Hogy megértsük, mi játszódik le a szervezetünkben IR esetében, mikor befalunk egy pizzaszeletet, képzeljünk el egy házikót. Egy takaros házikót, amit nap mint nap csinosítani kell (mert csak így marad szép). Érkeznek is a mesteremberek szép számban: tisztes iparosok, ki-ki hozza a maga szerszámait. Ám a ház ajtaja zárva van: csak kulccsal lehet bejutni. S a mestereknek nincs kulcsuk, ezért ott sorakoznak az ajtó előtt... Nem tudják elvégezni a munkát, amire leszerződtek, s ahogy telik az idő, egyre többen torlódnak fel a kapu előtt. Ugyanez a jelenet játszódik le a szervezetünkben is.
A pizzaszelet, amit elfogyasztottunk, lebomlik glükózmolekulákra. A glükózmolekulák (a „mesterek”) a vérben haladva vándorolnak a sejt („házikó”) felé. Céljuk, hogy a sejtet táplálják, regenerálják, hiszen az csak így tud fejlődni és megújulni. Igen ám, de ahhoz, hogy bejussanak a sejtbe, kulcsra van szükségük, hisz a sejt kapuja zárva van. A kulcs szerepét az inzulin tölti be, s ez az inzulin a hasnyálmirigyben termelődik. Jó esetben az inzulinmolekulák már a glükóz előtt a sejthez érnek, és kinyitják azt – így aztán kellő mennyiségű glükózt, vagyis cukrot tudnak a sejtbe juttatni. (A glükóz tulajdonképpen vércukor, és a sejteknek ad energiát.) Magyarán: ha nincs elég cukor, nem lesz energiánk. A glükóznak ezért mindig a sejtek rendelkezésére kell állnia.
A vastag kapu
Mi történik IR esetén? Kapu alatt a sejt falát értjük: ez inzulinrezisztencia esetén megvastagszik, így aztán az inzulin nem képes elég glükózt bebocsájtani a sejtbe. Nem képes kinyitni a felfogó receptorokat, mert azok már nem működnek rendesen. Summa summarum: nem kap elég glükózt a sejt. Úgy is mondhatnánk, hogy a sejt rezisztenssé válik, vagyis ellenálló lesz az inzulinnal szemben. Képzeljük el, hogy egy egészséges ember szervezetében a tíz inzulinkulcsocska húsz glükózmolekulának nyit utat. Inzulinrezisztencia esetén azonban a tíz inzulinmolekula csak öt cukrocskát fog átengedni...
A kívül maradt cukrok, glükózok – hasonlóan a házon kívül rekedt mesteremberekhez – elkezdenek felsorakozni. Ezzel aztán megemelik a vércukorszintünket, hisz testünk okos, minden körülmények között próbál egyensúlyt teremteni. Nincs inzulin, hát akkor termelek még, mondja a hasnyálmirigy, és egyre több és több inzulint termel, szinte turbófokozatra kapcsolva dolgozik. (Egyébként ezt az extra inzulinszükségletet a hasnyálmirigyben lévő Langerhans-szigetek ß-sejtjei elégítik ki.)
Sokak szerint a ketogén vagy a paleo étrend lehet a megoldás az IR-re...
A cukorbetegség előszobája
A hasnyálmirigy ezt a csúcsteljesítményt akár éveken át képes fenntartani: ez az a rejtett fázis, amikor is nem tudjuk, hogy IR-esek vagyunk. Ám, ahogy az állapot huzamosabb ideje fennáll, a hasnyálmirigyünk egyszer csak elfárad. Ekkorra már a vércukorszintünk tartósan magas: először a prediabétesz nevű, átmeneti fázisba kerülünk, ahonnan már csak egyetlen lépés a 2-es típusú cukorbetegség. Ciszták, gyulladások táptalaja: Az IR-re a legtöbb páciensnél általában más betegségek kivizsgálásakor derül fény, az anyagcserezavar ugyanis számos egyéb kórképpel összefüggésben áll. (Például szív- és érrendszeri betegségekkel, magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel.)
Továbbá, nem mehetünk el szó nélkül a pajzsmirigyproblémák és a policisztás ovárium szindróma (PCOS) mellett sem, ugyanis a PCOS-ben szenvedő nőknek mintegy kétharmadára jellemző az inzulinrezisztencia! Az IR hozzájárulhat a gyulladások képződéséhez és a női nemi hormonok egyensúlyának megbomlásához, ami termékenységi problémákat okozhat.
(© Gemmy Woud-Binnendijk)
Egy pohár cukros oldat
Az egyszerű laborvizsgálat sajnos a vérből nem képes megállapítani, mennyi inzulint termel a testünk, ezért IR-gyanú esetén célszerű terheléses vércukorvizsgálatra (OGTT) bejelentkeznünk. Magát a vizsgálatot általában a délelőtti órákban, nyugalmi állapotban végzik: 75 gramm glükózt kell 3 deciliter vízben feloldva meginni. Az oldat émelyítő és tömény. Az értékek alapján egy szakavatott orvos meg tudja állapítani, hogy a testünk mennyire képes a glükózt hasznosítani.
Mikor gyanakodjunk?
Hízás (legfőképp hasi hízás) esetén akkor, ha szénhidrátdús ételek fogyasztása után fáradékonyak, ingerlékenyek vagyunk. S ennek ellenére mégis a szénhidrátdús ételeket kívánjuk! Ha nem kapjuk meg az adagunkat, akár tüneteket (remegést, szédülést) produkálhatunk. Mindemellett árulkodó jel lehet az acanthosis nigricans nevű sötét, barnás bőrelváltozás a nyakon, a hajlatokban és a tarkó tájékán, továbbá az álmatlanság, valamint az alvás közbeni erőteljes izzadás.
Következzen a jó hír!
Most, hogy mindannyian kellően megriadtunk, következzen a jó hír: az időben észrevett IR legtöbbször gyógyszeres kezelés nélkül, életmód-terápiával visszaszorítható! Ugyan a rá való hajlam lehet genetikailag kódolt (akinek a családjában sok a 2-es típusú cukorbeteg, nagyobb kockázatnak van kitéve), ám a megoldás itt is az egészséges életmódban rejlik. Hisz mostanra epigenetikai kutatások bizonyítják: a génjeinkbe kódolt betegségek főleg akkor aktivizálódnak, ha nem megfelelő az életmódunk! A stressz, a mozgáshiány, valamint a dohányzás IR esetén sem kedveznek.
