Tisztelt Szerkesztőség! Utolsó éves egyetemista vagyok. Másfél éve járok egy fiúval, aki már el is jegyzett, és már nálunk lakik.
Szükség is van a segítségére, mert apám néhány hónapja otthagyott minket egy nő miatt, és anyám teljesen összeomlott. Így a jövendőbelim vitte tovább kis boltunkat apa helyett, én meg a házimunkát vettem le anyu válláról.
Közben szerveztem a húgom esküvőjét, ő ugyanis teherbe esett – rá most semmiben sem lehet számítani. Ráadásul nyakamon az államvizsga... Leírni is sok – mégsem ez a problémám. Az igazi gondom a magánéletem. A vőlegényem egyre jobban elhanyagol. Hét közben nem hív (kollégista vagyok), ha pedig hazamegyek, esténként fáradt, „nincs ereje“ hozzám.
Nemi életünk katasztrofális. Ha véletlenül van egy ötperces „futama“, utána hátat fordít, és horkol. Sírva alszom el. Tudom, hogy van, amikor hallja, mégsem kérdi meg, mi bánt? Ha pedig én hozom szóba, úgy kimagyarázza, hogy végül én vagyok a hibás.
A családnak elmondtam, mennyire bizonytalan vagyok a házasságot illetően. Erre nekem estek, hogy ezt a fiút meg kellene becsülnöm, mert miattam dolgozik a boltban.
Azért hanyagol el, mert kimerülten zuhan az ágyba, ne is várjak csúcsteljesítményt tőle. Hol van az a csúcstól?! Még közepesnek sem mondható. Újabban kitalálta, hogy annyira kimerült, hogy már beteg. Most élénkítőszereket szed. Én is fáradt vagyok, de azért hozzá igazítom a szabadidőmet, és gyakran odabújok hozzá.
Nagyon el vagyok keseredve. Szeretem a páromat, már elterveztük a jövőnket. Ugyanakkor, ha már most ilyen a kapcsolatunk, mi lesz később? Egyre gyakrabban az jár a fejemben, hogy vissza kéne csinálni az egészet, és hogy fel kellene bontani a jegyességet. Azonban ez nem olyan egyszerű. Aggódom a bolt miatt, és félek a családomtól, a falu szájától. És végül: félek a magánytól. Előbb-utóbb döntenem kell, és remélem, a lehető legjobb döntést hozom majd meg.
Üdvözlettel: H. E.
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
