Könnyen lehet, hogy a fémdetektorozás mellett vírusgyorstesztekhez, vérvételhez vagy akár lázméréshez is hozzá kell majd szoknunk. Apró bosszúság volt nemrég a párizsi reptéren, hogy kidobatták velem a kézipoggyászban felejtett hajzselét. De, mondjuk, kint ragadni külföldön egy hőemelkedés miatt, az már-már horrorkategória!

Elképesztő adatok szemléltetik, mekkora érvágást jelent a légi közlekedés számára a koronakrízis. Április elején ötvenszázalékos kiesésről szóltak a hírek, de a jelen sorok íráskor (május eleje van) a világ utasszállító repülőinek kétharmada már hetek óta nem hagyta el a repteret.

kutyesz.jpeg

A légitársaságoknak ráadásul a parkolópályára tett gépek miatt is főhet a fejük. A leállás komoly kárt tehet bennük, ellenőrzésre, karbantartásra szorulnak még akkor is, ha hónapokig az aszfalton vesztegelnek. Minden kis nyílást lezárnak rajtuk, nehogy egerek vagy madarak rakjanak fészket valamelyikben, a kerekeket állandóan mozgatni kell, különben sérül a futómű, a hajtóműveket szárazon kell tartani...
A partvonalra állított gépek körül legalább annyi feladat van, mint ha aktívan repülnének! A súlytöbblet miatt például teli tankkal tárolják a gépeket, hiszen másként a nagy szárnyfelület miatt könnyen elmozdítaná őket a szél. Így sem ritkaság, hogy a szorosan egymás mellé parkolt utasszállítókat összekoccantja egy-egy erősebb széllökés. A Délkelet-Ázsiában milliós forgalmat lebonyolító légitársaságok a tájfunok miatt horribilis összegekért Ausztráliában raktározzák a gépeiket, számos európai légitársaság pedig az USA sivatagos vidékeire menekítette saját flottáját.

A maradék gépek is jó, ha „fél házzal” repülnek – vagy utasok helyett most csomagokat szállítanak. Csak egyetlen példa: tavaly húsvétkor 1311 repülőgép mintegy 190 ezres utasforgalmat bonyolított le a budapesti repülőtéren. Idén húsvétkor összesen nem volt annyi utas Ferihegyen (1238), mint ahány repülőgép tavaly!

Indul, de hogyan?
Tévedés ne essék, a járvány előbb-utóbb véget ér, a repülőközlekedés újraindul. S hogy miként? Mai fejjel egészen elképesztő dolgokat jósolnak. Soha nem látott átalakulás előtt áll a légi közlekedés, utoljára talán a 9/11-es terrortámadás utáni intézkedések hoztak ekkora változást. Ma már csendben tűrjük a biztonsági ellenőrzés miatt órákig elhúzódó becsekkolást – holott ez 2001 előtt merőben szokatlan jelenség volt. Könnyen lehet, hogy a fémdetektorozás mellett vírusgyorstesztekhez, vérvételhez vagy akár lázméréshez is hozzá kell majd szoknunk. Csak apró bosszúság volt, hogy nemrég a párizsi reptéren kidobatták velem a kézipoggyászomban felejtett hajzselét... Ám, mondjuk, kint ragadni egy hőemelkedés miatt, az már-már horrorkategória. 

Megváltozik a repülés élménye is! Elengedhetetlen lesz az online ügyintézés, szájmaszkban kell majd utaznunk, és számos légitársaság fontolgatja, hogy a középső ülésekre a következő hónapokban nem ad el jegyeket. Érdekes és nyitott kérdés a jegyárak alakulása is. Az európai fapadosok ingyenjegyekkel (egyeurós jegyárakról is hallani) csábítják a járvány utáni első pionírokat. A szakági elemzők szerint a következő hónapokban igen olcsón repülhet majd az, akinek lesz hozzá bátorsága. Hosszabb távon azonban más a helyzet, szinte biztosra vehető, hogy számos kisebb és néhány nagyobb légitársaság – hacsak nem segít be az állam – csődbe jut. Ez pedig áremelkedést idézhet elő a piacon, öt éven belül akár duplájára emelkedhetnek a jegyárak.
Ahogy a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség igazgatója, Alexandre de Juniac fogalmazott, csak abban lehetünk biztosak, hogy „a járvány után újranyitó iparág nem az lesz, amit a járvány előtt lezártunk”.

Pomichal Krisztián

Kapcsolódó írásunk: Armchair travel

web-bannerek-hirlevel-01.jpg

Új Nő csapata