Csendesen araszoltunk felfelé, és egyszer csak előttünk voltak a fenyők, kicsik és nagyok, a fenyők fölött pedig a kápolna. Ilyen szépet még nem láttunk. Az angyalok vezettek bennünket...

200 méterrel vagyunk a tengerszint felett. Árpás Lajos és fia, Árpás Bálint öt hektáron fenyőcsemetéket telepítettek, melyekből karácsonyfa lesz. A fenyők tetejére, a legmagasabb pontra pedig kápolnát építettek, ahonnan rálátni a bényi kéttornyú templomra.

fenyorol-hazikos.jpg
Kápolna körüli fenyves

– Öt kilométerre vagyunk Bénytől, Garampáld és Kisgyarmat között. Ez a bényi szőlőhegy – mutatja be fenyvesét a tulajdonos. – A szőlősünk pedig örökség, a nagyapámé volt, végül ránk maradt.

Árpásék nyolc éve ültették az első fenyőfát. Egy fenyő bizony kevés centit nő egy év alatt; ezért a karácsonyfanevelés türelemjáték. Éveket kell várni, legalább nyolcat-tízet, míg csetlő botló csemetéből karácsonyfa lesz.

– Hogy lesz pár sornyi szőlősből öthektáros fenyőliget?

– Hát úgy, hogy a szomszédos szőlősöket is felvásároltam. Nehéz ügy volt, nem egyszer a tulajdonost sem találtuk. Volt, aki cserébe karácsonyfát kért: sokan örültek neki, hogy végre megélénkül a hegy! Most 5 hektárunk van bekerítve. A területet először ki kellett tisztítani. Nőtt itt minden, vadszilva, orgona, bodzafa, csipkebogyó, szőlő, más részeket meg benőtt az akácos, így gépeket nem nagyon tudtunk használni. Az érdekesebb növényzetet meghagytuk, az akácos mögött tujáink is vannak, mert az ottani sárgaföld kedvez nekik.

Fent egy tavacska bújik meg, csertölgy, kocsányos tölgy és mogyoró veszi körül. A tisztáson túlra pedig tölgyeket ültettünk, a tövébe pedig szarvasgombát telepítettünk: ha elszaporodik, betanítunk egy vadászkutyát a keresésre.

– Milyen talaj kedvez a fenyőnek? Gondolom, a földet kivizsgáltatták.

– Igen. A savasabb talaj a megfelelő. Egyik erdész barátunk azt mondta, az itteni földet csak a feketefenyő tudja elviselni. Egyrészt igaza volt, mert ezer palántának néha csak az egynegyede marad meg. Ez az aszálynak tudható be, a szárazságnak. Most már nehezebb öntözni, mivel jócskán megnőtt az ültetvény. Amúgy a hegy tetejéről szabadeséssel öntözünk, ciszternából engedjük a vizet.

– Mindig új és új fácskákat telepítenek?

– Most már csak a kiásottak helyére ültetünk újakat; a további területeken pedig a szarvasgombával próbálkozunk. Ám erre is öt évet kell várni: ennyi idő, mire a gombafonalak szétfutnak a földben. A telek másik részén pedig gyümölcsös van, gyönyörű gyümölcseink teremnek! Kovács Gyulától hoztuk a csemetéket, aki Zala megyében gyűjti az őshonos fákat – almát, körtét, barackot, somot. Az őshonos fával semmit nem kell csinálni, se permetezni, se metszeni nem kell. „Fiatalasszony, ha valamelyik ágba beleüti a fejét, azt azért vágja le!”, mondta nevetve Gyula barátom, mikor ezen álmélkodunk.

fenyorol-idosebb-portre.jpg
Árpás Lajos vegyészmérnöknek tanult, most biztosítási tanácsadással foglalkozik.

– Kinek az ötlete volt a karácsonyfa telepítése?

– A lányom és a vejem ötlete volt. Ők foglalkoztak karácsonyfaárusítással, Magyarországról hozták be a fákat.

– Sík vidékről? Mi azt hittük, a fenyő hazája a nagy hegy...

– A horvát határ mellett egész falvak csak fenyőneveléssel foglalkoznak. Mi is azt gondoltuk, hogy a fenyők csak a Tátrában érzik jól magukat. De a Nagykanizsa alatti falvak lakói mindenhová, ahová csak lehet, udvarokba, kertekbe, szőlőhegyre fenyőfát ültetnek.

Hatalmas rá a kereslet, Olaszországba és más országokba is szállítanak. Magról nevelik a csemetéket, a magot a horvátoktól veszik, akiktől eltanulták a csíziót; mi pedig tőlük vesszük a pótlást.

– A legelső fa, melyet a területre kiültettek, megvan még?

– Igen, a képen is látható. Ezek itt bal oldalt a 2013-as fenyőfák.

– Milyen fajta fenyők találhatóak itt?

– Az itteni talaj a lucfenyőnek és az ezüstfenyőnek kedvez. Gyönyörű ezüstfenyőink vannak, bámulatos a színük: zöld-ezüst és kék-ezüst. Ma mindenki a normand fenyőt keresi, mi is zömében azzal próbálkozunk. Páran nosztalgiából illatos lucfenyőt rendelnek, de tudni kell, hogy a melegben pár nap alatt elhullatja a leveleit.

A fenyőültetvény zöld csodái

– A normand fenyő kedveli az itteni klímát?

– Sajnos, a normand fenyővel sok gond van. A dánok nemesítették, tökéletes karácsonyfa, mert nem csak két irányba nő a tűlevele, hanem körkörösen; és kevésbé potyog. Dániában nagyon odafigyelnek a telepítésre. Az ültetvények körül kétszáz kilométeres körben nem ültethet senki mást, csak normand fenyőt, hogy a szél össze ne fújja a magvakat; így nem fajzanak el. A normand fenyő egyszer egy évben hajt, májusban, körülbelül 5 centit. Októberben vagy májusban ültetjük: ha a palántát mélyre tesszük, jön egy nagyobb eső, bemossa a hegyét, és befullad. Ha nem tesszük mélyre, jön a júliusi kánikula, a szárazság eléri a gyökerét, és kiszárad. A luccal és az ezüstfenyővel nincs ennyi gond: az nő magától.

– Milyen gondozást kíván az ültetvény?

– Tavasszal kaszáljuk. Amikor telepítettünk, Bálint fiam rotációs kapával szépen fellazította a sorközöket, és így levegősen nőhettek a fák.

Három évig gyomláltuk, később annyira elgazosodott, hogy ma már csak kaszálni tudjuk a közöket. Ötször-hatszor kaszáljuk egy évben; áprilistól szeptemberig.

– Mennyi idő alatt nő meg egy fenyő?

– 8-10 évet kell arra várni. A terebélyesebbek15 évesek.

– Önök milyen fenyőfát választanak karácsonyra?

– Mi vágott fát viszünk haza, mert varázsa van a talpba faragásnak. Ez is egy nosztalgikus rítus. 

fenyorol-szobor.jpg

A nevezetes kápolna

Mikor Árpásék megtudták, hogy a feleség, Borika rákkal küszködik, felfelé néztek, az égre. S elhatározták, építenek egy kápolnát, hogy magasabbról tudjanak imádkozni. Bíztak a gyógyulásban, és építették a kápolnát...

2020 tavaszán tették az első csákányvágást, és augusztus 29-én szentelték fel az építményt. Mise is volt, fellépőket hívtak, tárogatósok is voltak, táncosok, versmondók, Páldról jöttek az asszonyok, a hegyen felfelé sétálva végig énekeltek.

elofizetes_uj_no_105.png

Darnay Krisztina