A karácsonyt nem lehet betiltani

Hasznos egyveleg a karácsonyi szokásokról és a fenyőfákról.

December végén, mikor eljött a leghosszabb éjszaka, az emberek hatalmas tüzeket gyújtottak, hogy elűzzék a sötétséget. Ilyenkor mintha eltűnne a nap, s ez félelemmel tölt el bennünket. Az elmúlt évezredek alatt civilizációk jöttek és mentek, de a karácsony maradt – az emberek mindig megünnepelték a fény eljövetelét.

(Kép forrása: instagram.com/tanakatatsuya)

A keresztények is erre a napra rakták Jézuska megszületésének az ünnepét, mert összekötötték a fény megszületésével. Előttük a rómaiak, a perzsák is hatalmas fesztiválokat rendeztek. A római ünnep névadója Saturnus volt, a mezőgazdaság istene, aki nagy pihenésbe kezdett a nagy nyári munkák és aratás után. A rómaiak Szaturnáliának nevezték el a fesztiváljukat: ilyenkor a birodalomban megállt az élet, szünetelt a törvénykezés, s még a rabszolgák is felmentést kaptak a munka alól. Zenéltek, nagy lakomákat csaptak, s viaszgyertyákat adtak egymásnak, ami a fény visszatérésének a szimbóluma volt.

Az ókeresztény teológusok nem szerették a vigasságokat, de tudták, hogy nem vehetik el a néptől az ünneplést. Így aztán Róma leghíresebb fesztiváljának idejére tették Jézuska megszületésének dátumát. Odáig ugyanis azt tartották, hogy az márciusra esett, hisz Lukács evangéliuma azt írta: „Pásztorok tanyáztak a szabad ég alatt...“ Márpedig Palesztinában is zárt helyre terelték az állatokat decemberben.

I. Gyula pápa hamar lezárta a vitát, mikor kijelentette: Jézus a mi napunk! December 25-étől kezd nőni a fény, ezért Jézus is csak ekkor születhetett.

Reményt ad! Keretet ad!

Advent és a hozzá tartozó ünnepkör sem véletlenül esett decemberre, hisz ekkorra elfogyott a munka a földeken, a kamra tele volt, hirtelen lett kis szabad idejük az embereknek: tudtak szórakozni. Beért az újbor is, lehetett ünnepelni, s várakozni a karácsonyra és Jézuskára, aki születésével reményt hozott, hogy nem kell félni a sötéttől, lesz még fény, lesz még tavasz, megváltás a bűneinktől... Az emberek szeretik a hagyományokat, szeretnek mindent ugyanúgy tenni, karácsonykor Csendes éjt énekelni, bejglit enni, éjféli misére menni – az ünnep megtöri az egyhangúságot, keretet ad az ember életének. Vannak időszakok, mikor az ünnep kiüresedik, az ember már nem hisz, de akkor is tartani kell a rítust, mert idővel ismét megtelik tartalommal. (Jó példa erre a zsidó nép: azok a zsidó fiatalok is tartják a vallási rítusokat, akik nem hisznek bennük. Pont ez a formalitás segítette ennek a népnek a túlélését, pedig évszázadokig nem volt országa.)

Sok vezető megpróbálta eltörölni a karácsonyt, de mindig rajtavesztettek. A kommunisták a Jézuskát elnevezték Télapónak, s így az ünnep maradt. Az angol protestánsok esete a leghíresebb, akik megpróbálták betiltani a karácsonyt. Azt mondták, ez ugyanolyan babonaság, mint a szentek tisztelete. Az emberek utcára vonultak, s úgy tiltakoztak – nem meglepő, hogy Stuart Károly lett az egyetlen angol király, akit alattvalói kivégeztek.

Praktikus tudnivalók

• Miért jobb a szójagyertya?
  A hagyományos gyertyák paraffinból vagy paraffinfélékből készülnek, és égetésük káros az egészségre – ijesztő, de ugyanazok az anyagok kerülnek a levegőbe, mint a dízel üzemanyagok égetésesorán. Mikor több gyertyánk ég, az olyan, mintha motort túráztatnánk a nappalinkban. Ezzel szemben a szójagyertyák tisztán égnek, nem termelnek kormot, és százszázalékosan növényi alapanyagból készülnek.
• Aki műfenyőt vesz, az nem a környezetet védi
  Egy közel 2 m magas műfenyő ökolábnyoma 40 kg szénmonoxid; ha ezt választjuk, akkor nagyjából 20 éven keresztül kéne használni, ha környezetbarátok szeretnénk maradni. Aki ötévente újat vesz, és kidobja a régit, az jobban károsítja a környezetet, mintha évente venne egy igazi fenyőt.

Nem fogyunk ki a fenyőből! Évente 60 millió fenyőfát ültetnek ki Európában, s ezt mind karácsonyfának szánják.

• Hogyan tisztítsuk a műfenyőt?
  Sokan azt tartják, használat után mehet a szekrénybe. Valóban? Egy állott levegőjű raktárban vagy garázsban egy év alatt bizony elszaporodhatnak rajta a gombák és a penész, ezért tisztítani kell. A legjobb a balkonon kiporszívózni kárpittisztító fejjel, s alá rongyot tenni a lehulló törmeléknek. (De ne szippantsuk be az ágakat.) Sokan a sűrített levegős sprére esküsznek, de azután is át kell még mosni langyos, mosószeres vízzel. Tartsuk frissen, vízkeresztig, vagyis január 6-ig!
• Vásárlásnál a fenyőfa tönkjét pattintsuk a talajhoz
  Ha sok tüske lepotyog, nem friss. A fa törzsén legyen egyenes a vágás, így megtartja a vizet. Otthon állítsuk vízbe, permetezzük az ágait. A legjobb a vízzel tölthető fenyőtalp, de beállítás előtt még fűrészeljünk le pár centit a fa végéből, így megnyithatjuk a pórusait. A ledes fényforrások nem szárítják ki, mert nem melegednek fel. (És fánkat sose állítsuk a radiátor mellé!)