A gyereknevelés idegrángató harc! Én mindenesetre rájöttem, hogy vannak helyzetek, mikor engedni kell a gyereknek, és akkor mindenkinek könnyebb lesz. Régen nálunk két mese volt a megengedett, mára sok mese van. Ha szeretnék egy-két órát a saját munkámmal is foglalkozni, akkor nincs más választásom, mint engedni, hogy a lurkók az ágy végéről a fotelbe ugráljanak. Majd megunják egyszer!

bentre.jpg

Mikor legutóbb szülői felügyelet nélkül maradtak az udvaron a gyerekeim, két dolog történt. Kihordták a homokozóból az összes homokot, átlapátolták a virágágyásokba, majd ártatlanul megmagyarázták, hogy ők csak kertészkedtek, és a növények tápanyagbevitelét szerették volna növelni. Csak későn vették észre, hogy egy szem homok sem maradt a homokozóban. Másik gaz tettükkel szintén nekem akartak kedveskedni. Vízből és földből sarat kevertek, majd ezzel a sáros katyvasszal kidekorálták a teraszablakokat. Szó mi szó, nem aprózták el, nem maradt tisztán egy tenyérnyi felület sem. Könnyes tekintettel néztek rám, mikor le akartam mosni a remekműveket. A rajzok végül maradtak, mert jó fej szülőként támogatni szeretném már a zsenge korban megnyilatkozó alkotókészségüket, meg aztán kinek van kedve naponta ablakot mosni...  Majd másnap együtt lemossuk, az is alkotás lesz, csak éppen a fonákja!

Tökéletes szülők addig léteznek, míg nem születik gyermekük. Idővel a “mindentudók” is rádöbbennek, nem mindig sikerül olyan szülőnek lenni, mint ahogy azt elméletben elterveztük. Próbál az ember ragaszkodni a nevelési elveihez, aztán jön ez a fránya tüskés vírus, s a szülő azon kapja magát, hogy sokkal, de sokkal engedékenyebb.

Otthoni Exatlon
A gyerekek néha lerágják a szülők csontjáról a húst, olyan rosszak tudnak lenni (ezt még Vekerdy Tamás írta anno). Főleg ha be vannak zárva a négy fal közé, s kevés a kinti inger, vagy szinte nincs is. Ági barátnőm úgy érzi, rátalált a titok nyitjára, mivel kötheti le a gyerekeit.
— A játszóteret bezárták, hiányzott a csúszda, így kreáltunk egy benti csúszdát. Az ágyból indítunk, matracokkal és párnákkal növeltük meg a csúszófelületet. Nászajándékba kaptunk férjemmel egy szép szett selyem ágyneműt, most vesszük csak igazán hasznát! Tegnap már szintet ugrottunk: a fiam behozta a hócsúszkáját (műanyag lapátka), és kipróbálta, hogyan csúszik a selyempárnán. Jelentem, csúszik. Rájöttem, hogy jobb, ha én is becsatlakozom, lelkileg könnyebben átvészelem azt a fél órát, mikor már abszolúte nem bírnak magukkal. Így legalább én is jókat szórakozom (persze néha csak kínomban).

Máskor tilos volt, most szabad
A régi, izoláció előtti szép időkben egy jól nevelt szülő a legvadabb rémálmaiban sem engedte volna meg a gyerekeinek, hogy a szekrény tetejéről egyenesen az ágyneműbe ugráljanak. Mára ez többeknél a napi rutin része, kiváló energia-levezetőként működik gyerekeknél és szülőnél egyaránt! Persze azért a megfelelő óvintézkedéseket megteszik, a szekrényt a falhoz rögzítik. Klaudia barátnőm, aki egyébként pedáns háziasszony (s akinél sokszor úgy érzi magát az ember, mintha egy múzeumban járkálna), mára teljesen feladta. Gyerekei mostanság görkorcsolyával közlekednek a lakásban. Anyjuk tisztában van vele, újra kell csiszoltatni a halszálkamintás kötésű parkettát, ha vége lesz a karanténnak. Titokban még örül is neki, régi vágya volt feldobni a lakást egy sötétebb csiszolással. Így majd a férje is könnyebben rábólint az újításra. S míg a gyerekei a lakásban korcsolyáznak, ő az online bútorkatalógusokat nézegeti − és javában tervezgeti izoláció utáni otthonát. (Az álmok mindig segítenek kibírni a kibírhatatlant!)
Pozsonyban élő ismerőseim is úgy érzik, hogy megtalálták a megfelelő mozgásformát gyerekeiknek. Kellett hozzá némi bútortologatás, de az eredmény magáért beszél. A hálószoba és a nappali közös terasszal rendelkezik. Nosza, szélesre tárták mindkét helyiség ajtaját, s ma a gyerekek vidáman kerékpároznak körbe-körbe, a lakásból ki a teraszra, teraszról be a lakásba.
Hiába, vannak dolgok, amik igazi szükségmegoldást kívánnak!

sozy62wk.jpg

 

Bátran kijelenthetjük, hogy vírushelyzetben nem jutunk messzire az elveinkkel. A sziklaszilárdak még tartják magukat a koncepcióhoz vagy annak vázához, de már repedezik a burok. Mások a családi béke, illetve a saját egészségük érdekében szinte mindent megengednek.

Útravaló
A szülőknek sokszor irreális elvárásaik vannak magukkal és a gyerekeikkel szemben. Ne tervezzük túl a napot! A bezártságban csak az segíthet, ha mindenki kicsit alább ad a maximalizmusából, elnézőbb önmagával és a gyerekeivel szemben. Az biztos, hogy a gyerekeknek szükségük van fix napirendre, ám némi mozgásra, játékidőre is − és a szülőkkel való minőségi időtöltésre. A mostani helyzethez nem csupán nekünk, felnőtteknek nehéz alkalmazkodni, ugyanolyan nehéz a gyerekeknek is. Hisz nem játszhatnak a játszótereken, a parkokban, nem találkozhatnak a barátaikkal, nem mozoghatnak szabadon. Legyünk elnézőek velük szemben, s néha lépjünk ki a komfortzónánkból. Vegyük észre a kreativitást vagy a jó szándékot egy-egy bohókás tettükben. Engedjük ki a gőzt, s próbáljuk ki, milyen is az, amikor valamit nem utasítunk el tisztán zsigerből, lefelé beszélve a fensőbbséges szülői státuszunkból. Hadd szárnyaljanak ők is kicsit!

Sallay Erika

Kapcsolódó írásunk: Mit játsszunk otthon a gyerekkel?

Új Nő csapata