Legyünk bár a VILÁG OKOSAI, egy szép napon akkor is megjelenik. Hogy micsoda? A feledékenység. A gyerekek rendre legyőznek bennünket a kérdezz-felelek játékban, és ha találkozunk egykori osztálytársnőnkkel, nem és nem jut eszünkbe a neve. Romlik a memóriánk. Szerencsére az emlékezőtehetséget, akárcsak a testet, lehet tornáztatni. 

Akkor még mosolyogtunk
Huszonévesen, tökéletességünk büszke tudatában csak csóváltuk a fejünket, amikor anyánk nem tudott visszaemlékezni egy régi étel receptjére vagy a reggel olvasott vicc poénjára. Jól szórakoztunk azon, hogy a nagyi hamarabb elmondta azt a kis verset, amelyet az elemiben tanult, mint azt, hogy mit reggelizett. És most minket is utolért a kór. 
Klára harmincöt éves, és a gyerekei csak nevetnek, amikor nem jut eszébe annak a színésznek a neve, aki... abban a... vicces filmben zöld pólóban rohangált..., amikor nem ugrik be egy-egy ritkábban használt szó... A múlt héten az is megtörtént, hogy az „autentikus”-t összekeverte az „identikus”-sal. Nincs mit tenni, a memóriája már nem a régi. A barátnője, Sára azt állítja ugyan, még mindig több mindenre emlékszik, mint ő. Például tudja, mennyibe került az a cipő, amelyet tavaly együtt vettek Sára kislányának, és azt is tudja, mit mondott az elárusítónő. Talán azért felejt Klára, mert túl sok dolgot kell egyszerre észben tartania.
Ugyanakkor érzi, hogy a helyzet egyre romlik. Az agya már nem olyan fürge, mint régen volt. Ez félelemmel tölti el. Lehet, hogy pár év múlva bemegy a városba, és már nem talál haza?

memoria01.jpg

Olvasni és számolni kell?
Klára először megrémült, hogy csak ő van így. De amikor megemlítette a dolgot a barátnőinek, kiderült, hogy hasonló cipőben járnak. Kivéve Szabinát. Szabina csodálatos emlékezőtehetséget örökölt a szüleitől. Hozzá kell tenni azonban, hogy sem a mama, sem Szabina nem heverteti parlagon az eszét. Hangverseny alatt nem átallják a csillár lámpáit számolgatni, és matematikai feladványokat oldanak meg fejben.

Az agyat edzeni kell
A gyengülő memórián lehet segíteni. Nem egy idős szellemi dolgozó vagy súlyos fejsérülésen átesett beteg él ezzel a technikával. Nem kell az orvosi utasításra várni, máris el lehet kezdeni a gyakorlatokat – otthon. Megelőzésképpen. Pár ötletet cikkünk végén is találhat. Az eredmény egy hónap után megmutatkozik.
A szakemberek azt ajánlják, hogy legelőször mindenki tesztelje le magát, azután pedig kezdje el elméje edzését. Hétköznapi dolgokkal kell kezdeni, például azzal, hogy megszokott tevékenységeinket más sorrendben vagy másképpen végezzük el. Szinte hihetetlen, mennyire megtornáztatja az agyat olyan kis dolog is, mint az, hogy más úton megyünk haza munka után, mint máskor. Vagy az, hogy nem jobb kézzel mosunk fogat, mint mindig, hanem ballal. Az edzéssel javul mind a hosszú távú, mind a rövid távú emlékezet. Gyakorlás után eszünkbe jut, hogy hívták első osztályfőnökünket, valamint az is, hová tettük a kulcsainkat, amelyeket egy hete keresünk. A romló memória természetes dolog, nem kell nagy ügyet csinálni belőle. Csak fel kell készülni rá, és nem szabad annyiban hagyni. Azért félni sem kell tőle. Nincs abban semmi különös, ha a kutya neve helyett felsoroljuk összes gyerekünk nevét. Ez még nem jelent komoly bajt. Inkább azt jelenti, hogy szellemileg elfáradtunk, és az agyunknak pihenésre, új impulzusokra van szüksége. 

Hol kezdjük?
Legelőször is béküljünk ki azzal a gondolattal, hogy a világon senki nincs, aki mindenre emlékeznék. Nyugodjunk bele abba is, hogy negyvenévesen már nem tanuljuk meg olyan gyorsan az új dolgokat, mint húszévesen. Csak egy dolgot nem szabad elfogadni: „már úgysincs értelme tanulni”. Nem, ezt nem szabad mondani.
Az elmével ugyanaz a helyzet, mint a testtel. Aki nem tornázik, annak ellanyhulnak az izmai. 
Ötvenévesen abból élünk, amit huszonévesen megtanultunk, ezért hajlamosak vagyunk az ellustulásra – a telefonszámok benne vannak a mobilunkban, az események, adatok az interneten és a lexikonokban.
Manapság rengeteg olyan adattal és információval találkozunk, amelyeket nem kell megjegyezni. Meg kell szűrni őket. Kíméljük az agyunkat, és csak a fontosakat jegyezzük meg. Az előrehaladó koron kívül a ránk záporozó túl sok adat az oka annak, hogy idővel romlik a memóriánk. Lehetetlen megjegyezni azt a sok mindent, amit a gyerekeink, a pedagógusok, a szülők, a banki tanácsadók és hitelközvetítők, a fölötteseink, a beosztottaink stb. ránk zúdítanak. Lassítanunk kell a tempón, és a feladatokat szépen sorjában, egyiket a másik után megoldani. És készítsünk jegyzeteket, emlékeztetőket – nem szégyen ez.

Mi használ a memóriának?

  • új dolgok megismerése, 
  • a változatosság,
  • új feladatok és kötelességek (nem tévesztendő össze a túlterheléssel, azzal a meggyőződéssel, hogy mindent egyedül kell elintéznünk),
  • a tanulás – nyelvtanulás, a kert kialakításának elsajátítása stb.,
  • társasági élet,
  • testi-lelki edzés.

Hasonlóképpen kevésbé jegyezzük meg a számunkra érdektelen dolgokat. Gondoljunk csak a fizikai és matematikai képletekre! Milyen nehezen tapadtak meg az emlékezetünkben, holott a kedvenc slágerünk szövegét azonnal megjegyeztük! A rövid távú emlékezetünket tornáztathatjuk úgy is, hogy a hívott telefonszámot először elolvassuk, azután fejből tárcsázzuk. Utána dobjuk ki a fejünkből. Vagy: hazafelé utazva a buszon memorizáljuk 30 másodpercig annak a személynek a külsejét, aki velünk szemben ül. Aztán behunyt szemmel próbáljuk visszaidézni a látott képet: van-e nyakkendője, milyen színű a ruhája, van-e gyűrű az ujján, stb. Nagyon jó elmetorna az is, ha találós kérdéseket próbálunk megválaszolni, vagy szófejtéssel foglalkozunk. A különböző intelligenciatesztek is nagyon hasznosak. Közben felmérhetjük, memóriánk melyik része gyenge. Lehet, hogy a térorientációnkkal van baj (nem emlékszünk, mit hová tettünk), vagy a jelentéstannal van problémánk (elfelejtjük a neveket és egyes szavakat). Eszerint kell agytornát választanunk. Az emlékezetnek más érzékszervekkel is segíthetünk, például a tapintással és szaglással. Angolul tanulunk? Gyújtsunk otthon illóolajokkal illatosított lámpát. 

Különféle tanfolyamokra is jelentkezhetünk. Az interneten vannak tréningek. Az azért jusson eszünkbe, hogy a legjobb agytorna sem helyettesíti az élet teljességét, a baráti beszélgetést. Élesíti az elmét a manapság népszerű szudoku és minden új élmény. A való élet mindig érdekesebb, mint a tanfolyamok vagy tornák. És ne higgyünk a tablettákban!

memoria.jpg

 

Mi élesíti az elmét?
A puzzle

Azok a tízéves gyerekek, akik hét héten keresztül foglalkoztak kirakójátékokkal és puzzle-lal, a memóriatesztekben egyharmadával jobb eredményt értek el, mint a velük egykorú gyerekek. Ezt francia kutatók állapították meg. Kiderült az is, hogy az elmeélesítésben az életkor nem játszik szerepet. Tehát az időseknek is érdemes gyakorolniuk.

Listák nélkül
A legtöbb ember listát ír a bevásárláshoz. Megvesznek mindent, amit felírtak – azon kívül, amit otthon elfelejtettek felírni a listára. Itt is van egy ajánlatunk: írja meg a listát, olvassa el háromszor, aztán hagyja otthon, és vásároljon be nélküle. Másodszorra-harmadszorra tapasztalni fogja, hogy nem felejtett el semmit. Nem jó a listákra támaszkodni – a parlagon hagyott elme ellustul.

Memóriatesztek az interneten 
Sok ilyen tesztet tettek fel az internetre, érintésérzékenyeket, sőt olyanokat is, amelyek a vizuális memóriát tesztelik. Segítségével a barátait is letesztelheti.

–varga–