Tejjel vagy cukorral, mézzel vagy csokival, likőrrel vagy whiskyvel, esetleg könnyű tejszínhabfelhővel a tetején – teljesen egyre megy. A lényeg az illatozó, aromás fekete ital, vagyis a kávé, mely a mesés kelet kincsestárából indult hódító útjára.
Varga Norbert – feleségével, Liával – alapítója, koreográfusa és vezetője a füleki Rakonca néptáncegyüttesnek. 1989 óta járja a honi magyar tájegységeket, és kutatja a folklórhagyományt. Nemrégiben jelent meg Kígyótestvér című könyve – gömöri cigánymesékkel.
Manapság a néptánc, mondjuk ki, nem divat. Épp ezért sokan kongatják a vészharangot, mondván, eltűnnek a néptánccsoportok – és táncosokat sem találni. A szlovákiai magyar néptáncmozgalom helyzetéről Nagy Myrtil etnográfussal, a Fórum Intézet projektmenedzserével beszélgettünk.
Megérkezett a vacogtató tél, konstatálom, miközben a Keszölcés és Vajka között közlekedő kompon állva nézem a kora reggeli napfényben szikrázó kilátást. Egy hamisítatlan falusi disznótorra kaptunk tőle meghívást.
Afelől érdeklődtünk Bogár Juliannától, hogy hogyan készült fel a családja karácsony szent ünnepére, hogyan élték meg ezeket a gyerek és felnőtt számára örömteli napokat.
Van egy hely az Alsó-Csallóközben, ahol a hagyományok még fontosak. A pékségben a rétest kézzel húzzák, a cukrászüzemben igazi vajjal és tejszínnel készülnek a finomságok. S hogy ki készíti ezeket az ínyencségeket? Hát a vásárúti Bugár Krisztina.
Manapság a farsang a szórakozás ideje. Kevesen tudják, hogy a farsang a régi paraszti világban – még 70-100 évvel ezelőtt is – jóval színesebb ünnepsorozatot jelentett.
![,,Ha rongyos is, foltos is, illik a tánc benne!"](https://www.ujno.sk/files/styles/teaser_town/public/images/tancos-etnografus-kezdo.jpg?itok=g9mg4uUX ",,Ha rongyos is, foltos is, illik a tánc benne!"")
