Bindics Imre mesterséf szereti szülőföldjét, a Csallóközt, hagyományaival együtt. Az egyik ilyen hagyomány a csallóközi konyhaművészet. Mert hiszen a csallóközi ételek vetekednek a világ leghíresebb konyháival – és ő ezeken az ételeken nőtt fel. Receptjeit most velünk is megosztja!
Az ősz a bérmálás időszaka. A keresztény kultúrkörben, így a palócoknál is nagy hagyománya van a bérmálkozásnak: a szentségfelvétellel a fiatalok keresztény felnőttekké válnak.
Névery Katát népviseletben – egy gyönyörű mezőségi ruhában – fotózzuk, hiszen az építészet mellett másik szenvedélye a tánc. Ismerjük meg a tervezőt, aki a táncból meríti az ihletet.
Balázs püspök a torok, a kikiáltók, a hírnökök és énekesek védőszentje. Vajon megvédhet-e valakit a toroknyavalyától a kétkarú gyertya fényében osztott Balázs-áldás?
Az egyházi rend szerint a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a farsang, más néven böjtelő hava. Ez a mulatságok, a maskarás-táncos vigadalmak időszaka volt. Mára a népszokások kikoptak, viszont vannak vidékek, ahol megőrződött a régi farsangi kerülés szokása.
Reménykedjünk, hogy havat és fehérséget hoz az idei január! Lesz hó vagy nem lesz hó, a nagy szürkeségben és didergésben azért emlékezzünk meg a régi évkezdő szokásokról.
A régi szokások már feledésbe merülnek. Kevés hajadon álmodja meg például András napján, ki lesz a jövendőbelije, vagy ha mégis: az csak merő véletlen (lehet). S annál is kevesebben faragják a Luca székét, vagy „lopnak kaput” Luca napján...
Amikor történelemkutatóink a 18. században foglalkozni kezdtek a kérdéssel, azt gondolták, hogy török eredetű népcsoport vagyunk. Nyelvészeink viszont egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű.
A várkonyi Amade kastélyban minden évben szellemjárás van: a kastély régi lakói és az Amade család tagjai elevenednek meg, vagy éppen vámpírok és szellemek sétálnak a folyosókon. A körsétából mára hagyomány lett. Borzongjunk meg ijesztő képeink láttán!
