Koronavírus ide vagy oda, a szerelem utat tör magának. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Bernadett és János története. A fiatal pár nem engedte, hogy a járványveszély az útjukba álljon.
A házasságban élő párok biztonságra vágynak – de szenvedélyes szexre is. Mindkettő alapvető emberi szükséglet. Csak az a baj, hogy ez a kettő nemigen fér össze – egyiknek semmi köze a másikhoz.
Egy múltkor közölt olvasói levélben a saját történetemre ismertem. Az én férjem is 50 felett bolondult meg: felnőttek a gyerekeink, jól ment a vállalkozás, és egyszeriben ő is habzsolni kezdte az életet.
Állandó probléma a házasulandó pároknál, hogy ki szerepeljen a vendéglistán. Meghívjunk mindenkit illemből, aki minket is meghívott az esküvőjére, vagy tegyünk...
A párommal már az alapiskola utolsó évében összejöttünk, vagyis 12 éve vagyunk együtt. A diplomaosztómon kérte meg a kezemet, és idén ősszel tartjuk az esküvőnket. Illetve csak tartanánk, mert nekem kételyeim támadtak.
Családot tartani felelősség, és ha ez így van, akkor nemigen akarunk családot tartani. Különben is, mindenki sápot szed rólunk, ha megházasodunk: a videós, a cipész, a zenész, a vendéglős – mindenki. Drága az esküvő, ezért inkább nem esküszünk.
A döntés megszületett: a pár gyűrűt cserél, és kitűzik az esküvő napját. Nyilvánvaló az igyekezet: szeretnék a Nagy Napból kihozni a maximumot. Éppen ezért ma már egyre többen vannak, akik hozzáértő szakembereket bíznak meg a szervezéssel és a dekorálással.