Az idén április utolsó hetében üljük meg húsvét ünnepét, amikor is a Megváltó, Urunk, Jézus Krisztus keresztre feszítésére és feltámadására emlékezünk. 
De vajon miért esik minden évben más naptári napra?
A 325. évi nicaeai zsinat döntése értelmében a kereszténység húsvét ünnepét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon tartja meg. Ezért változik évente a húsvéti ünnepkör dátuma. Változóan március 22-e és április 25-e közé esik. Ekkor véget ér a 40 napos nagyböjt, a szórakozástól, a hústól való tartózkodás ideje. 

A nagyböjti időszak kiemelkedő ünnepe a virágvasárnap. Ilyenkor a templomokban a pálmaágak helyett barkát szentelnek, és eléneklik a virágvasárnapi passiót. A szentelt barkának – tartotta a régi nép – bajelhárító ereje van, véd a rontás ellen, és gyógyítottak is vele. A virágvasárnapi szentmise után, a templomból jövet minden családtag megevett egy-egy barkaszemet torokfájás ellen. Ma már a barka a húsvéti asztaldísz.
Virágvasárnaphoz kapcsolódik a palóc kiszejárás és a Zobor vidéki villőzés. Ezzel a szokással temetik a telet. Ilyenkor még a böjti öltözet is egy napra tarkára vált. Felöltöztetnek egy szalmabábut (ez az ún. kisze), majd énekszóval végigviszik a falun, s a falu végén a patakba dobják, vagy pedig elégetik. Úgy tartják, hogy a kiszézéssel elűzzük a hideget, megóvjuk a falut minden bajtól, kártól és betegségtől. 

RÓMÁBA KÜLDIK A HARANGOKAT
Virágvasárnap után a nép kellő méltósággal felkészül a nagyhétre, zöldcsütörtök ünnepén az utolsó vacsorára emlékezik, majd nagyszombatig Rómába küldi a harangokat. Addig kizárólag fakereplővel jelzik a szertartás kezdetét. Ilyenkor a katolikus templomokban lila gyászlepellel letakarják a Krisztus-szobrokat, és megnyitják a szent sírboltot.

Nagypéntek
Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának emléknapja. Több háznál ilyenkor NEM ESZNEK húst a feltámadásig. A templomban közösen elmondják a 14 stációt, azaz Krisztus Urunk szenvedéstörténetét.

Nagyszombat 
a feltámadás napja. Nagyszombat estéjén a pap a templom előtt MEGSZENTELI az új tüzet, a „kezdet és a vég” húsvéti gyertyáját pedig az új tűzről gyújtja meg. Ekkor ismét megszólalnak a harangok, és „alleluját” zengve, közösen üdvözlik Krisztus feltámadását. Régen a szentelt parazsat a hívők hazavitték, de ezt már újabban a szent gyertyáról meggyújtott kis gyertyák pótolják. A szentelt tűz védelmet adott az embereknek.
A húsvétot megelőző nagyhéten pedig az asszonyok kitakarították a házat, hogy testben és lélekben is tisztán várják a feltámadást. Nagyszombat reggelén pedig belekezdtek a gyúrásba, dagasztásba, sütésbe, megfőzték a kocsonyát, és elkészítették a húsvéti füstölt sódart (sonka), melyből a feltámadás után már lehetett fogyasztani.

Húsvétvasárnap
a legszebb ünnepek egyike. Ilyenkor a keresztények a legtisztességesebb ruhájukat felöltve mennek a templomba üdvözölni Megváltónk, Urunk, Jézus feltámadását. A szentmise után kezdték szervezni az aznapi mulatságot. A reggelig tartó dínomdánomot követően pedig a legények húsvéthétfőn elindultak a faluba öntözködni, a lányok pedig „kaput ereszteni”.

web-bannerek-hirlevel-01_6.jpg