A pravoszlávok karácsonya januárban van. Komáromban van egy szép pravoszláv templom, a Ráctemplom, ahol még megünneplik a szerb karácsonyt. A rácokból, akiket Jókai oly szívesen emlegetett a regényeiben, már csak maroknyi maradt a városban, de azért január hatodikán megnyílik a templom kapuja.
Komárom kikötőváros volt, ahol jött-ment az áru, s ebből a kereskedésből meg lehetett gazdagodni. A gazdag kereskedők között szép számmal akadtak rácok. Köztük volt Domonkos János gazdag gabonakereskedő is, akinek alakja Jókait is megihlette. S hogy kik voltak a rácok? A Magyarországra betelepülő szerbeket nevezték így. (Ma már sértőnek találják a szerbek magukra nézvést a kifejezést, de az idősebbek még sokáig rácoknak nevezték magukat.)
Az ortodox templomokban az ikonosztáz egy ikonokkal telerakott fal. Ez választja el a szentélyt a templomhajótól. A hívek a templomban mindig állnak.
Jókai még látta!
A Komáromban született Jókai Mór legolvasottabb regényében, Az arany emberben a főszereplő Timár Mihály alakját az egyik gazdag rác gabonakereskedőről, Domonkos Jánosról mintázta. A kereskedő temetésén, akit a komáromi „ráctemetőben” helyeztek örök nyugalomra, a kisgyerek Jókai is részt vett. A pravoszláv temetőt a hetvenes évek közepén – mikor megkezdték a hetes lakótelep építését – felszámolták, Domonkos János sírja pedig átkerült a pravoszláv Ráctemplom kertjébe.
A szerbek a bujdosás népének nevezik magukat, mert el kellett bujdosniuk a török elől. Számszerűen 200 ezer szerb települt be Magyarországra...
Hogyan kerültek a szerbek Komáromba?
A rácok szabadságát a törökök vették el, mikor elfoglalták Szerbiát. A nép sínylődött, éhezett, mindenekelőtt azonban szerette volna biztonságban tudni az asszonyokat, gyerekeket. A szerbek több hullámban menekültek: az 1400-as években, a vesztes rigómezei csata után indult az első hullám. Ekkor kezdtek el menekülni nagy tömegekben a török elől, s letelepedni a Dunamente városaiban.
Később Csernojevics Arzén pátriárka volt az, akinek a vezetésével felkerekedett közel tízezer szerb család, és Magyarországra költözött. Ez volt a nagy szerb menetelés: a szerbek azóta a bujdosás népének nevezik magukat, hiszen ősi földjüket el kellett hagyniuk.
Ez a betelepülés az 1690-es évekre tehető, a legtöbb szerb Szentendrén, Ráckevén és Komáromban telepedett le. Csernojevics Arzén Szentendrén szobrot is kapott: a magyarok nem felejtették el neki, hogy annak idején a szerbséget a szövetséges keresztyén hadak oldalára állította a török elleni harcban. A pátriárka később iskolákat, templomokat épített.
Komárom sokáig a szerbek „fővárosa” volt, a fényes időkben több mint kétezres szerb közösség várta itt a pravoszláv karácsonyt...
Komáromi csajkások Komáromba először a szerb evezős naszádok érkeztek. Ezek kisebb hadihajók voltak, és a sekélyebb, parti vizekben őrszolgálatot végeztek.
Ezeknek húsz vezetője, vojvodája telepedett meg a családjával a Duna-parti városban (hogy védje Komárom végvárát a törökök ellen).
A Ráctemplom Komáromban
Voltak olyan szerbek is, akik még Nándorfehérváron Hunyadi János oldalán bizonyították rátermettségüket a törökök elleni harcban. A híres rác katonákat Mátyás király tárt karokkal fogadta fekete seregébe. A komáromiak is befogadóan viszonyultak a rácokhoz. Ebben azért az is közrejátszott, hogy a helyi mesterembereknek, asztalosoknak, kötélverőknek, kovácsoknak jól jöttek a megrendelések a flotta hajóiról...
Szlovákiában ma kb. 50 ezer ortodox hitű ember él... Komáromban a szerbek már csak páran vannak, de a templom megtelik: most már itt vannak az ortodox ukránok, és a szlovák városokból is ide zarándokolnak a szerbek.
Otthon ott van, ahol Isten háza van!
A rácok egyre jobban beilleszkedtek Komárom életébe. Az egykori Szent András utca házaiból leginkább csak szerb szót lehetett hallani. Mátyás király felszabadította őket a katolikus egyháznak fizetendő adó alól, az osztrák I. Lipót – aki a szerbek nagy menetélését ösztönözte, hogy az itteni határokat védjék a töröktől – pedig szintén elfogadó volt a pravoszláv hittel szemben.
Megjöttek a kereskedők!
A komáromi szerbek életében a nagy változást az hozta, amikor megérkeztek az újabb menekültek. Ők már nagy tudású mesteremberek és kereskedők voltak. Hamarosan a város legjobb búza, bor- és fakereskedői közé küzdötték fel magukat. Hogy az árut a Dunán, Vágon is szállítani tudják, egész kis hajóflottát vásároltak. Kiváló üzleti érzéküknek köszönhetően nemcsak az ő vagyonuk gyarapodott szépen, de egyre szebb házak épültek a Szent András utcában, és a város a fénykorát élte. Ekkoriban Komárom az egyik leggazdagabb kereskedőváros hírében állt az egész Magyar Királyságban.
Az Athosz-hegy Görögország északi részén van, Szent Hegynek is nevezik, s mintegy húsz ortodox kolostor otthona. Ezek saját, autonóm köztársaságot alkotnak. Nők és nőstény állatok 2000 éve nem tehetik be a lábukat a szerzetesi köztársaság területére.
Látogatók a Szent Hegyről
Egyszer aztán egyenesen az Athosz-hegyről, az ősi ortodox kolostorokból érkeztek szerzetesek Komáromba, hogy segítsenek nekik templomot építeni. Az első templom még fából épült. A későbbi impozáns Legszentebb Istenszülő-templomot – ezt a szép késő barokk templomot láthatjuk képünkön – az 1700-as évek közepe felé fejezték be. Különlegessége, hogy maga Csernojevics Arzén pátriárka szentelte fel, amit a padlón látható vörösmárvány ötágú csillag bizonyít. A templom az idők során többször is megrongálódott a természeti katasztrófák során, de mindannyiszor felújították.
A komáromi szerbek intő példája!
Hogy lehet felszámolódni? Amikor 1715-ben népszámlálást tartottak, Komárom 8000 lakosa közül 2500 (!) vallotta magát szerb nemzetiségűnek. 1869-ben a 13 595 komáromi közt már csak 112 szerb akadt. A naszádosokat ugyanis máshova rendelték – és egyre több lett a vegyes házasság. A felvidéki vagyontalan nemesség jó partit látott a lánykérőbe kopogtató gazdag szerb kereskedőkben, így a legtöbbször áldásukat adták a frigyre. Egy kikötéssel: az esküvő előtt katolizálniuk kell. „Hát, ha ez az ára, ám legyen” – gondolták a rác ifjak. S már állt is az alku, el is kelt a lány. Az ifjú férjek a könnyebb előrelépés reményében sokszor felvették feleségük nevét. Később az iparosodás és a gőzhajók elterjedése egy sereg kisvállalkozót juttatott csődbe. Sokan ekkor indultak el új hazát keresni – és Oroszországig meg sem álltak. Csak az üres templomok és a kongó padsorok maradtak utánuk, amelyeket nem tudtak magukkal vinni.
Így múlt el a rác világ Komáromból. Emléküket már csak a szép, késő barokk Ráctemplom őrzi, amely idén is megnyitotta kapuit a pravoszláv hitűek előtt január hatodikán.
Kincsek Párizsban
A ma már műemlékként nyilvántartott Ráctemplom vastag falai között komoly kincsek rejtőznek: rokokó ikonosztáz, vagyis ikonfal, amely az oltárt választja el a hajótól; püspöki trón, későbarokk állópadok, kegytárgygyűjtemény, különleges fafaragások. A szépséges liturgikus tárgyak egy részét az 1900-as évi párizsi világkiállításon is kiállították.
