A Tátrában jártunk, ahol ügyes szobrászok a Tarajkán ismét jeget faragtak. Ráadásul nem csupán szobrászok – szobrásznő is érkezett egy meleg országból, Spanyolországból. Képriportunk a havas-kalandos jégfaragás történetét meséli el.
Jégszobrokat már majdnem tízezer éve faragnak az emberek. Úgy hírlik, Michelangelo is tanulmányozta a jégfaragást. Megtudtuk, hogy az igazi jégszobrászok még a jeget is maguk állítják elő, hogy megfelelően tiszta és átlátszó legyen – vagy éppen színes.
A jégszobrász hatékony fegyvere a láncfűrész!
Kevesen tudják, de világbajnokságot is rendeznek jégfaragásból: ilyenkor előtte rajzot kérnek a szervezők, s az alapján hívják meg a versenyzőket a világbajnokságra. Aki pedig nem akarja vállalni a versenyzéssel járó stresszt, de művésze a szakmának: az jégfesztiválokra jár. Vagy hidegebb országokba, ahol a jégszobrászok közönség előtt faragnak szobrokat, mesefigurákat, csúszdákat – de a kissé melegebb országokban is vannak nagy jégfaragó (szinte színházi) show-k.
Szobrásznő, aki nem jégszobrász
Immár tizedik alkalommal gyűltek össze a Tarajkán (Hrebienok) a jégfaragás mesterei, hogy megmutassák, milyen szépséges szobrokat lehet varázsolni egy-egy tömör jégkockából. A nem mindennapi bajnokság első ünnepélyes faragását mindig a 2634 méteres magasságban lévő Lomnici-csúcson faragják ki, de idén közbeszólt a zord idő: nem lehetett felmenni a csúcsra... Spanyol szobrásznőnk, fotóriportunk hőse, aki elsőnek faragott párjával, igazából nem jégszobrász: de ezt a műfajt is szerette volna kipróbálni.
A jég nagyon érzékeny anyag, könnyen törik és reped, ezért finoman kell vele bánni, ismerni kell a szerkezetét, a kristályok kapcsolódását: ezt látni is lehet a jég gyártásakor vagy olvadásakor. Azt mondják, hogy a jég biztosan nőnemű anyag – éppen finomsága és érzékenysége miatt.
Tíz év óta először lent!
A szokásokhoz híven a verseny legelső szobrát a Kő-pataki-tó mellett faragta ki a spanyol páros: ez annyit jelent, hogy néhány száz méterrel voltak a Lomnici-csúcs alatt.
A kétnapos nemzetközi jégfaragó versenyre január végén került sor: ukránok, csehek, litvánok, lengyelek, magyarok, németek és mongolok mérték össze jégfaragó tudásukat a Tarajkán. Az utolsó januári hétvégére 50 tonna jeget készítettek elő, s a jelentkezők 35 egyedi jégszobrot faragtak ki...
A versenyrend olyan, hogy az első szobrot mindig a legtávolabbi országból érkezett csapat faragja ki. Sajnos, a verseny tízéves történelme során először nem jutottak el a Lomnici-csúcsra a művészek, pont az időjárás zordsága miatt. Noemi Palacios Domenech (45) spanyol szobrász művésznő ezt azonban egyáltalán nem bánta. Hisz egy tipikusan meleg országból jött, ahol nem szokványosak a hóviharok.
„Egy kicsit örülök is, hogy nem mentünk fel a csúcsra, mert félek a kötélpályáktól” – mesélte nevetve Noemi. „A téli hegyek egyébként is nagyon ismeretlenek számomra. Amúgy huszadik éve szobrászkodom, de jéggel még nem dolgoztam.”
Kiderült, hogy most először faragott jégtömbből, ezért az első mozdulatai kissé bizonytalanok voltak. A spanyol párosnak eredetileg két órája lett volna a mű elkészítésére, de mivel hirtelen megváltozott az idő, és szó sem lehetett arról, hogy felmenjenek a csúcsra, végül 30 perc alatt kellett elkészíteniük a verseny legelső darabját.
A mű elkészülte után Noemi így nyilatkozott: „A mi szobrunk egyszerű, de nagyszerű – egy üdvözlet a Földközi-tenger tájékáról. A terv eredetileg az volt, hogy egy kagylót faragunk ki, de végül egy amolyan tengeri absztrakció lett belőle. Igazság szerint azt kell mondjam, továbbra sem lettem a jég és hó barátja. Ahol mi élünk, Barcelonában nem lógnak jégcsapok, általában jó az idő, ezért nagy kihívás is lenne a jégtömbök konzerválása... Ettől függetlenül nagyon örülök, hogy társultunk szobrász barátommal, Fernandóval, és nekivágtunk a kihívásnak. Faragunk tovább, hisz nem ez az utolsó jégszobrunk itt a versenyen, bár a jégfaragást nem kedveltem meg. Nehéz munka. Persze azért várom, hogy az elkövetkezendő két napban mit fogunk faragni, mert amit csinálunk, az maga az akcióművészet...” – magyarázta a spanyol hölgy.
A spanyol páros, Noemi Palacios Domenech és Fernando Elboj Cazcarra megérkeznek a jéggel...
Zord volt az idő, ezért a jégszobrot a magashegyi felvonó lábánál alkották meg, nem a csúcson! De így is élmény volt az aktus...
Tíz év óta először történt meg, hogy nem mehettek fel a csúcsra a jégfaragók! Egyszóval spanyol szobrászaink idén ebben is elsők voltak – nem csupán a versenysorrendben...
