A depresszió az az állapot, mikor kényszerpihenőre küld a lelkünk. A régi világban a melankólia, a kedvetlenség és búskomorság afféle úri betegségnek számított. A szegény jobbágy vagy a parasztember nem engedhette meg magának, hogy a maga tenyérnyi földecskéjén még élni sem legyen kedve. Mert várta a föld, a jószág, és elő kellett teremteni a betevő falatot.
A régiek is elfáradtak rendesen, így este, ha lement a nap, ők is nyugovóra tértek. Harmóniában éltek a természettel és önmagukkal. Nem rohantak, nem stresszeltek, és nem érezték úgy, hogy nincs értelme felkelni, munkába menni – és egyáltalán élni. Mert a depressziós ember bizony így érzi. Vajon mikor kell arra gyanakodni, hogy valaki depressziós? – kérdeztük Molnár Ferenc pszichiátert, a lekéri pszichiátriai kórház orvosát.
(Kép forrása: instagram.com/artistwonders)
– A depressziónak számos megjelenési formája létezik – kezdi a pszichiáter. – Jellemzően az ember tavasszal vagy ősszel válik kedvetlenné, elmegy az étvágya, valamint megromlik az alvás minősége. Ilyenkor korábban ébredünk a megszokottnál, vagy az alvás szakadozottá válik. Emellett, de nem szükségszerűen – és ez az, ami különösen megnehezítheti a betegség felismerését – tünet lehet még a feszültség, a szorongás, a feledékenység, az örömtelenség, a szexuális vágy és a mindennapi aktivitás csökkenése. Rosszkedvvel párosítva, vagy anélkül, megváltozhat az ember gondolkodása, például lelassulhat annak tempója, tartalmaiban megjelenhet az aggódás, a betegségektől való indokolatlan félelem, a pesszimizmus.
– Depresszió esetén csökkenhet az ember önbizalma, de akár az élete értelmének a megkérdőjelezése, öngyilkossági késztetésekkel kísérve. Aztán létezik egy tünetegyüttes, amikor különböző testi panaszok is jelentkeznek: ilyen a gyengeség, a fáradtság, a fájdalom, a szédülés, az emésztőszervek működésének zavara.
De lehet tünet az étvágytalanság, vagy éppen a túlzott táplálékfogyasztás és az aluszékonyság is. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a depresszió megnyilvánulhat demencia formájában is.
– Ahogy korábban már említettem, jellemzően tavasszal és ősszel jelentkeznek a tünetek, de létezik a fényhiánnyal összefüggő téli depresszió is. A betegség lefolyása epizódszerű, vagyis időben behatárolt. Bár léteznek hónapokon-éveken át tartó megbetegedések is, főleg, ha nincsenek idejében diagnosztizálva és kezelve. A depresszió bármely életkorban jelentkezhet; a betegek több mint felénél 20 és 50 éves kor között jelentkeznek az első tünetek. Az utóbbi években azonban egyre fiatalabb korra tolódik ki az első tünetek jelentkezésének ideje.
– A betegség atipikus formája a Woody Allen, Jim Carrey és Robin Williams nevéhez kötődő mosolygó depresszió. Mennyiben más, esetleg veszélyesebb ez a betegség?
– A depresszió, főleg, ha fiatal korban jelentkezik, idültté válhat; viszonylag enyhe tüneteket produkálva. Az egyén nem is tudatosítja, hogy baj van! Sőt, épp a tünetek jelentik neki az úgynevezett normát, ezáltal leélheti az életét anélkül, hogy tudna róla, mi a baja. Illetve hogy a környezete által ráragasztott „lusta ember” bélyeg nem vicc, s „morgós természetének” is oka van; mindkettő hátterében agyműködési zavar húzódik meg. Az ilyen zavarokkal élő embereknél gyakoribbak az öngyilkosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek. Az alkoholfogyasztás például egyértelműen veszélyt jelenthet egy depressziós számára, mert akár hangulatromlást is előidézhet. Ugyan nem gyakran, de már találkoztam olyan beteggel, akinek soha az életében nem volt öngyilkos gondolata, de kis mennyiségű alkohol hatására öngyilkossági kísérletet követett el.
Molnár Ferenc Komáromban él, és a lekéri kórház pszichiátere
– A legtöbb ember került már olyan helyzetbe, mikor úgy érezte, hogy váratlanul mattot adott neki az élet. Ettől aztán éjjel álmatlanul vergődik, reggel meg nincs se ereje, se kedve kimászni az ágyból, úgysem vár rá semmi jó és szép. Klinikai szempontból mikor lehet százszázalékos biztonsággal kimondani a diagnózist?
– A diagnosztizálás mindig a szakember dolga. A diagnózis, vagyis a kórisme felállításához úgynevezett kritériumoknak, nemzetközileg összehangolt feltételeknek kell teljesülniük. Például az adott tünetegyüttesnek minimum 2 hétig fenn kell állnia. Ám hogy ez se legyen egyszerű, itt is létezik kivétel. Bizonyos esetekben kimondható a depresszió diagnózisa rövidebb ideig – akár csupán 2-3 napig – tartó, ismételten visszatérő tünetek esetén is. És ugyan nagyon ritkán, de az is van, hogy csupán utólag, a zavar megszűnte után derül ki, hogy az egyénnek depressziója volt. Például amikor az antidepresszáns gyógyszer hatására megszűnik a krónikus álmatlanság vagy éppen az emésztési zavar.
– A nők körében világszerte magasabb a betegség előfordulása. Ez összefügghet a nők hormonális háztartásával?
– A hormonális rendszer mindenképp szerepet játszik a lelki élet működésében; ám egy végtelenül érzékeny rendszerről van szó. Véleményem szerint ezért a jelenleginél jóval, de jóval körültekintőbben kellene eljárni a hormontartalmú készítmények felírásánál – főleg fiatal, még fejlődő lányok esetében. Hiszen a fogamzásgátló tabletták lelki zavarokat, szorongást, feszültséget, alvászavart, libidócsökkenést is okozhatnak. Tehát ha a fentebb említett tünetek jelentkeznek, az antibébi-tablettára is gondolni kell, mint esetleges kiváltó okra.
A depresszió egyik kiváltó oka az agyban lévő ingerületátvivő anyagok – a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin – képződésnek zavara, de egyértelműen megfigyelhető a genetikai hajlam is. A betegség a legtöbbször fokozatosan keríti hatalmába a beteget – bár létezik „estéről reggelre” kialakuló depresszió is.
– A múlt században az alkoholizmust még a férfiak „privilégiumának” tartották. Ma viszont egyre több nő alkoholfüggő, vagy küzd valamilyen más függőséggel, amihez gyakran társul a depresszió. A kezeletlen hangulatbetegségek vezetnek alkoholizmushoz – vagy épp a kóros alkoholfogyasztás váltja ki a depressziót?
– Ez egy újabb bonyolult, még távolról sem eldöntött kérdés. Mindkettőre vannak bizonyítékok. A világban számtalan ember „gyógyítja" a lelkét és a depresszióját addikciót, függőséget kiváltó szerekkel – ilyen a nikotin, az alkohol vagy a koffein. Mivel az alkohol legális drog, könnyen hozzáférhető, a fogyasztása nem korlátozott. Illetve az ivás körülményei is könnyebben megvizsgálhatók, ezért itt a legszembeötlőbb az összefüggés. De ez fordítva is igaz, miszerint a hosszan tartó addiktív viselkedés is okozhat hangulatzavart. Emellett persze még szerepet játszanak pszichológiai és biológiai tényezők is.
– Függőséggel kezelt betegeink esetében számtalanszor tapasztaljuk, hogy az antidepresszáns gyógyszer alkalmazása nélkül náluk gyakoribbak a visszaesések. Viszont a szakemberek figyelmeztetnek, hogy az úgynevezett viselkedési függőségek – ilyen a kóros játékszenvedély, a munkamánia, az internetfüggőség, a testedzésfüggőség, a kényszeres vásárlás, a kényszeres halmozó gyűjtögetés, az evészavarok – sokkal nagyobb problémát fognak okozni a jövőben, mint a szerfüggőségek.
– Mi a különbség a szorongásos zavar és a depresszió között?
– A legnagyobb különbség, hogy különböző agyi struktúrák zavara okozza őket, valamint a biokémiájuk is eltérő. A szorongásos zavarok esetén a klinikai képet illetően maga a szorongás és az azt követő vegetatív tünetek állnak a középpontban. A depressziónál viszont csak az egyik tünet a szorongás! Mindkét zavar esetében fontos a pszichoterápiás kezelés. Maga a gyógyszeres kezelés is mutathat hasonlóságot, hiszen gyakran mindkét problémánál jelen van a szerotoninok működésének zavara. A szerotonin ingerületátvivő anyag, melynek feladata, hogy üzeneteket szállítson testünk egyes sejtjei között. A szerotonin nagy szerepet játszik a hangulatok, az alvás, az étvágy, a szexualitás és a tanulás szabályozásában. A kutatók már hatvan éve tanulmányozzák a működését – és már régóta feltételezik, hogy hiánya depresszióhoz vezethet.
– A depressziót Hippokratész melankóliaként jegyezte fel, de csak a 19. század végén került a betegségek közé. A 20. században az idegrendszeri eredetű neurózisokat is hozzá sorolták. Érdekes, hogy az egyik embert szinte fogságba ejtik, és testileg-lelkileg lebénítják az élettel együtt járó problémák, míg a másik ember komoly szerencsétlenségek, balesetek, betegségek következményeivel is meg tud birkózni. Hiába, különbözünk egymástól. A depresszióról elmondható, hogy kialakulásában több tényező is szerepet játszik. Egy biztos: a probléma gyökere az agyban keresendő.
Egyes szakemberek véleménye szerint – ezt a véleményt én is osztom – a depresszió egyfajta védekező mechanizmus az agy túlterhelésével szemben. Ilyenkor az agy úgymond, lassúbb üzemmódba kapcsol, miáltal lassabb tempóra kényszerül az egész szervezet.
– Képletesen mondva: ez az újfajta helyzet lehetőséget ad az embernek arra, hogy azontúl kevésbé foglalkozzon a nagyvilág dolgaival, helyette inkább magára összpontosítson. Gondolja át, vajon milyen hibák vezettek idáig – s akár pszichológusi segítséggel próbálja meg kitalálni, hogy mi az, amin változtatni tudna annak érdekében, hogy csökkentse például a krónikus stresszt. A stressz ugyanis jelentős szerepet játszik a betegség kialakulásában és fenntartásában.
– Nálunk a hónapokig, évekig tartó terápiára járás még mindig nem igazán elfogadott. Az emberek nagy része inkább a gyors megoldást, vagyis a gyógyszeres kezelést választja. Azonban személyesen ismerek több olyan beteget, akik a gyógyszeres kezelés ellenére is évtizedek óta szenvednek a betegségtől. Az antidepresszánsok csak tüneti kezelést nyújtanak, vagy magát a betegséget is gyógyítják?
– Rengeteg kutatás folyik e téren – és egyre hatékonyabbak és biztonságosabbak a mai antidepresszánsok. Vannak helyzetek, amikor elkerülhetetlen a gyógyszerezés. Fontos viszont, hogy mennyi tablettát szedünk és mennyi ideig, s fontos még a beteg hozzáállása. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy agyunkat a lehető legjobb állapotba hozzuk! Mert főleg ott van a probléma gyökere! Támogatni kell tehát az agyműködést, és elhagyni mindent, ami gyengítheti azt. A nikotinról, az alkoholról, a drogokról talán nem is kell külön beszélni, mert ezek mindegyike az agy ellen dolgozik. Még kis adagban történő fogyasztásuk is.
Az egészséges bélflóra egészséges agyműködést eredményez! Az agyműködés és az emésztőrendszer között egyeneságú kapcsolat van. Ezért sem mindegy, hogy egy depresszióra hajlamos ember mit eszik! A legveszélyesebbek a feldolgozott és a félkész ételek. Fontos a tiszta alapanyag, a sok fermentált étel és a rost fogyasztása... (Kép forrása: instagram.com/artistwonders)
– Az agyfejlesztés szempontjából fontos a mozgás. Tudni kell, hogy minden mozgás jót tesz a szervezetnek; az agyépítés szempontjából viszont a ritmicitással bíró fizikai aktivitás az ideális. Ilyen mozgástípusok a séta, a gyors séta, a nordic walking, a kocogás, a futás, de idetartozik még a trambulinon való ugrálás, az ugrókötelezés és a tánc is.
– Ezeknek a mozgásoknak külön pozitívuma, hogy egy agyi központot masszíroznak, melynek elnevezése nucleus suprachiazmatikus. Ez a központ felelős azért, hogy az agy – és ezáltal az egész szervezet – szinkronba kerüljön a környezettel, vagy ha úgy tetszik, az univerzummal. Itt konkrétan az éjszakák-nappalok és az évszakok váltakozására kell gondolni: egy egészséges ember ugyanis tudja, hogy mi történik körülötte. A szinkronizálás azért fontos, mert a depressziónál kimutatható bizonyos zavar a belső biológiai óra működésében.
Azt szoktam ajánlani a betegeimnek, hogy minimum napi egy órát sétáljanak a jó levegőn, lehetőleg zöld, vízközeli környezetben, mikor a mozgás hatványozódik a levegő negatív töltésű ionjainak szervezetbe történő fokozott bejuttatásával.
– Egy 2010-ben, több mint ötvenezer fő bevonásával készült japán vizsgálat során kimutatták, hogy a táplálkozási szokások és a depresszió kialakulása közt komoly összefüggés van. Miként befolyásolják az étkezési szokásaink az idegrendszerünket és az érzelmi életünket?
– Úgy tűnik, nem csak a klasszikus civilizációs betegségek, de a lelki zavarok szempontjából sem teljesen mindegy, hogy mit eszünk. Egyértelműen kimutatható az egészséges táplálkozás pozitív hatása az agyműködésre. Külön kiemelném az ómega-3 zsírsavak és a probiotikumok fogyasztását! Az ómega-3 zsírsavak esszenciális zsírsavak, ami azt jelenti, hogy szervezetünk képtelen őket előállítani, ezért a táplálékkal kell bejuttatni a szervezetbe. A mai modern táplálkozás viszont ellenük dolgozik! Itt azt tanácsolnám, hogy együnk napi egy maréknyi nyers olajos magvat – diót, mogyorót, mandulát, napraforgómagot, mákot, szezámmagot. Vagy esetleg fogyasszunk napi négy kiskanálnyi őrölt lenmagot, esetleg ugyanennyi lenmagolajat. Az előbbiek fogyasztása garantáltan mellékhatásmentes, egyértelműen egészségépítő.
– Kevésbé ismert még a probiotikumok pozitív hatása a lelki működésre. A beleinkben lévő mikroorganizmusok összetétele összefüggést mutat az immunrendszerünkkel, sőt, az agyműködésünkkel is. A kapcsolódás módját még kutatják; a lényeg, hogy egészséges bélflóra egészségesebb lelki működést eredményez. Bélflóránk állapota tehát fontos a lelki egészség megerősítése szempontjából; és csak tőlünk függ, mennyire élünk vele. Fontosnak tartom például a depresszió, de ugyanúgy a szorongásos zavarok esetén is a probiotikumok kúraszerű használatát. Illetve olyan táplálékok fogyasztását, melyek segítik az erjesztőbaktériumok elszaporodását a bélrendszerben. Ilyenek a káposztafélék, a nyers tökfélék, melyek köretként is kiválók – továbbá a nyers karfiol, karalábé és csicsóka. Viszonylag kevésbé ismert, hogy a túlzott fehérjebevitel az egészséges bélflóra ellen dolgozik. Nagy divat manapság ódákat zengeni a fermentált élelmiszerekről; ám okkal dicsérik őket az egekig!
Az immunrendszer az alfa és az ómega! Az immunrendszer döntő szerepet játszik a daganatos megbetegedések, illetve az autoimmunbetegségek elleni küzdelemben. S nem utolsósorban a Covid–19 kimenetele is az immunendszer működőképességétől függ. (Kép forrása: instagram.com/artistwonders)
– Ma már a depresszió népbetegségnek számít. Ezzel szemben Feldmár András pszichológus azon a véleményen van, hogy: „A depresszió nem betegség, hanem a reménytelenség új neve.“
– Én a depressziót inkább a félelemmel kapcsolnám össze. Amennyiben pedig a tartós kiutat keressük a betegségből, egyértelműen a szeretetközpontú(bb) gondolkodásra való váltást ajánlom: ugyanis a szeretet és a félelem nem férnek meg egymás mellett. Amennyiben a szeretet mellett döntünk, csökkeni fog a félelemszintünk. A szeretet, illetve annak növelése az életünkben pusztán döntés kérdése. Amit adunk, azt kapjuk vissza. Lehet, hogy nem pont attól, akinek adjuk – és nem azonnal, de visszakapjuk! Cserébe pedig – szintén törvényszerűen – növekszik majd a boldogságszintünk. Bizonyított tény, hogy a boldog embereknek jobbak az emberi kapcsolataik. A javuló emberi kapcsolatok szintén tovább emelik a boldogságszintet, létrehozva ezzel egy felfelé vivő spirált. Ráadásként pedig csökken a krónikus stressz, és javul az immunrendszer működése.
