Kibillent világ

Mozgásszegény életmód, hosszú órák a számítógép előtt, zaj, füst: a modern világ kibillenti testünket az egyensúlyából.

Íme, a leggyakrabban előforduló civilizációs betegségek és azok terápiái.

Száraz szem szindróma

Rengeteg ember szenved a szemszárazságtól. A tünetek között szerepel a viszkető, szúró, égető érzés, a homályos látás, a túlzott fényérzé­kenység, illetve a szem kivörösödése. A panaszok pislo­gásra vagy a szemhéjak zárva tartására javulnak.

Honnan ered?
A betegség a modern életmód miatt érint egyre több embert. A szemszárazságra hajlamosító té­nyezők a kipufogógázok és a por, a ventilátor, a légkon­dicionáló berendezések, a dohányfüst, a monitor tartós nézése, a stressz, a túlzott fáradtság, a fokozott koncent­ráció, valamint a friss levegő és a testmozgás hiánya.

Mi segíthet?
Ma már több modern kezelési mód létezik. A patikákban műkönnyoldatok, kenőcsök és újranedve­sítő cseppek sokasága kapható, amelyek pótolják a könny különböző összetevőit, és biztosítják a szem megfelelő nedvességét. Egy újdonság, a liposzómás szemspray pedig nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem a szemszá­razságot kiváltó problémát is kezeli.

Életmódbeli változ­tatásokkal is enyhíthetjük a tüneteket: ne dörzsöljük a szemünket, rendszeresen pislogjunk, eleget igyunk, kerüljük a dohányfüstöt, és napszemüveggel védekezzünk a nap, a szél és a por ellen.

Krónikus fáradtság

A nyugati államok lakóinak majd húsz százaléka kime­rültségben szenved, minden századiknál pedig kialakul a krónikus fáradtság szindróma. A betegség legfőbb jele, ha a páciens több mint három hónapja állandóan gyengének, kimerültnek érzi magát. Ehhez társul még a következő tünetek valamelyike: izomfájdalom, fejfájás, alvászavarok, kábultság, ingerlékenység.

Honnan ered?
A kutatók nem tudtak teljesen egyértelmű választ adni a kérdésre. A betegség gyak­ran bukkan fel súlyos fertőzések, például influenza után vagy pszichikai stressz eredményeként.

Mi segíthet?
A legjobb gyógyulási esélyek akkor állnak fenn, ha többféle szakág képviselői (neurológus, visel­kedésterapeuta) együttesen próbálják meg kialakítani a személyre szabott terápiát. Az orvos általában rendsze­res mozgásprogramot javasol. A fejfájás és az izomfáj­dalmak ellen gyógyszerrel harcolhatunk.

Zajérzékenység

Amikor a normál hangerősségű beszélgetés is zavar minket, fejfájást kapunk, szédülünk tőle. A zajérzékeny­ség másik tünete a fülzúgás, amikor tartósan olyan za­jokat hallunk, amelyek a környezetünkben valójában nincsenek jelen.

Honnan ered?
Sokszor migrén, stressz, depresszió áll a tünetek hátterében, de előfordul, hogy rosszul kezelt középfülgyulladás szövődménye a zajérzékenység. Akinek komoly fülzúgása van, ott legtöbbször súlyos lelki bajjal is számolhatunk.

Mi segíthet?
Mivel a legtöbb esetben keringési zavar áll a háttérben, a beteg értágítót kap tabletta vagy infúzió formájában. A kezelést kiegészíthetik vitaminokkal, antioxidáns szerekkel, mint amilyen a magnézium, a cink, a szelén és a gingkotartalmú készítmények, ezek mind jó, értágító hatásúak.

Tartós fülzúgásnál hangulatjavító, szorongáscsökkentő szereket is alkalmaznak.

Krónikus obstruktív légúti betegség (COPD)

Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2010-re Európában is a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) lesz a 4. vezető halálok, amelyet csak a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák előz meg.

Honnan ered?
A COPD-ben szenvedő betegek mintegy 90 százaléka dohányos. A betegség lényege, hogy a do­hányfüst káros összetevői az évek folyamán a tüdő kró­nikus gyulladását okozzák. Ezért krónikus köhögés, váladékképződés, majd egyre súlyosbodó nehéz légzés, fokozódó légszomj alakul ki, ami korlátozza a betegek mozgását. Végül a tüdő nem képes a szervezet oxigénellátását biztosítani, és a betegségnek ebben a stádiumában folyamatos otthoni oxigénterápia válik szükségessé.

Mi segíthet?
A korai stádiumban felismert COPD, ha vissza nem is fordítható, még megállítható. A betegség egyszerű légzésfunkciós méréssel diagnosztizálható. A gyógyszeres terápia a betegség súlyosságától függ, és hörgőtágító hatású gyógyszerek, valamint gyulladás-csökkentők rendszeres belélegzéséből áll. Ezek a szerek enyhítik ugyan a légszomjat és növelik a fizikai terhel­hetőséget, de a tüdő működésének folyamatos romlását nem képesek megakadályozni. A betegség előrehaladá­sát kizárólag a dohányzás elhagyása fékezi. A korai stá­diumban felismert COPD a dohányzás elhagyása után nem súlyosbodik.

Nyugtalan láb szindróma

Alig helyeztük magunkat kényelembe, lábunk önálló életre kel. Kellemetlen érzéseket (viszkető, égető, bizser­gő érzést) tapasztalunk, amiket csak a lábak mozgatá­sával tudunk enyhíteni. A tünetek alvászavarhoz vezet­hetnek. Az emberek öt százalékát érinti ez a betegség.

Honnan ered?
Okát nem ismerik pontosan. Háromból két páciensnél a betegség örökletes, ugyanakkor felléphet vashiány kísérőjelenségeként, terhesség idején, idegnyugtatók szedése után, veseműködési gyengeség vagy bizonyos hormonális zavarok esetén.

Mi segíthet?
A bizsergés járkálással, masszázzsal, hideg zuhannyal csökkenthető. Napközben sokat kell mozogni, sportolni és rendszeres napirend szerint élni.

Szakértők szerint a probléma kialakulásában a dopaminhiány játszik fontos szerepet, ezért ilyen szereket írnak fel. Ezek a tüneteket enyhítik, de a bajt gyógyítani nem tudják.

Érzékeny fogak

A 35-40 éves emberek tíz százaléka szenved ebben a be­tegségben, amikor hidegre, melegre, édességre, fogmo­sáskor a fogaknál fájdalom lép fel. Az íny visszahúzódik a fognyakról, és a szabaddá vált rész sokkal érzékenyebb a fog koronájánál.

Honnan ered?
A mindennapi élelmiszerekben találha­tó savak károsító hatása áll a háttérben, de ugyanolyan károsítóan hat a helytelen fogmosási technika vagy az elégtelen szájhigiéné is, amely állandóan fennálló fogínygyulladáshoz, majd ínysorvadáshoz vezet.

Mi segíthet?
Nagyobb mértékű sorvadás töméssel, esetleg koronázással gyógyítható. Kisebb ínyvisszahúzódás esetén fluoridos kezelés ajánlott. Az érzékeny fogakra számtalan fogkrémet is kifejlesztettek.

Metabolikus szindróma

A „halálos négyes”, azaz a metabolikus szindrómának nevezett tünetcsoport négy tagja a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és az elhízás. Az anyagcsere eredetű rizikófaktorokról egymásra haj­lamosítanak. Ha tehát egy jelen van, a másik hármat is keresni kell: vérnyomásmérést, vérzsír- és vércukorvizs­gálatot kell végezni. Ezt akkor tanácsos kérni, ha a has körfogata meghaladja nőknél a 88, férfiaknál a 102 cm-t. A négyes valóban halálos, 4-8-szoros kockázatot jelent a szívinfarktusra az egyszerű elhízáshoz képest.

Honnan ered?
A jelenség mögött a hason belüli zsírszövet felszaporodása áll. Az itt található zsírsejtek anyagcseré­je különbözik a bőr alatti zsírszövetétől, és beindít folya­matokat, amelyek további kockázatokhoz vezetnek.

Mi segíthet?
A fogyás és a sok mozgás. A dohányzást is érdemes abbahagyni, hiszen a dohányzás tovább növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A vérnyomás, a zsír-anyagcsere és a cukorbaj kóros értékeit gyógyszerrel lehet kezelni.