A nagy tervek, hogy most új hobbikba kezdünk, egészségesen fogunk táplálkozni és minden nap edzünk egyet: kudarcba – pontosabban munkába fulladtak. A karantén elején még elkezdtük olvasni a Háború és békét, és nagy lendülettel álltunk neki a Netflixen a Jóbarátok összes évadának… aztán valahogy elfogyott a lendület. Hiába kelünk és fekszünk időben, folyamatos fáradtságot érzünk, és az idő is csak kifelé csordogál az ujjaink közül…

indito_5.jpg

Ember tervez, karantén végez

A home office elején sokan gondoltuk azt, hogy ez alatt az időszak alatt a világot is meg fogjuk váltani. Fél kézzel a kimutatásokat és számlákat írjuk, a másikkal olyan ragyogóra mossuk az ablakokat, hogy minden madár nekikoppan röptében – és amikor ezekben éppen szünetet tartunk, akkor tökéletesen kitalált edzéstervünkhöz pároljuk a kalóriaszegény, egészséges ételeket. Azt hiszem, mostanra mindenki számára világossá vált, hogy ezeket a dolgokat – bár nagyon szépen megterveztük –, többnyire nem tudjuk megvalósítani. Inkább egy mentális akciótervre lenne szükségünk, hogy a munka miatt megállás nélkül pörölő lelkiismeretünk elhallgasson végre!

Egész napos műszakok

Bár a cégvezetők a mai napig úgy állnak hozzá a remote work-höz – vagyis a távmunkához –, hogy dolgozóik a munkaidőben többet fognak törődni az otthoni eseményekkel, mint az irodai feladatokkal, ennek épp az ellenkezője lett igaz. Ugyanis valljuk be: nem sokan rendelkezünk akkora lelkierővel, hogy minden nap szépen felöltözzünk, sminkeljünk (a tápláló reggeliről szó se essen), majd ezután üljünk le a számítógép elé dolgozni.

Fél kézzel a kimutatásokat és számlákat írjuk, a másikkal olyan ragyogóra mossuk az ablakokat, hogy minden madár nekikoppan röptében – és amikor ezekben éppen szünetet tartunk, akkor a tökéletesen kitalált edzéstervünkhöz pároljuk a kalóriaszegény, egészséges ételeket.

Sokkal egyszerűbb ébredés után, szinte még bedagadt szemmel felpattintani a laptopot, majd egy gőzölgő kávéval a kezünkben visszafeküdni az ágyba, és onnan kezdeni a munkát, hiszen megtehetjük… Pedig pont ezt nem szabadna! Így ugyanis hihetetlen mértékben kitolódik a munkaidőnk. Gondoljunk csak bele: kimarad az a ,,szünet”, amíg beérünk reggelente; ha lelkiismeretesek vagyunk, napközben csak ebédidőben állunk fel, és könnyen belecsúszunk abba is, hogy este hétkor még válaszolunk egy-egy céges e-mailre. Hiszen nem kerül semmibe, gyorsan megvan!

Otthon nincs csacsogás…

Igen ám, de azzal, hogy agyunknak egy félórányi szünetet sem engedélyezünk, amikor nem a munkahelyi dolgokkal kell foglalkoznia, elképesztően kimerítjük magunkat. Amikor az irodában vagyunk, nem is sejtjük, hányszor tartunk egy kis kávészünetet, ebédelünk, vagy váltunk pár szót a kollégáinkkal – azzal pedig főleg nem vagyunk tisztában, hogy ez naponta mennyi időt tesz ki! Itthon viszont semmi ilyesmi nem történik: a párunkon, családunkon kívül nem szólunk máshoz (valószínűleg a karantén elején amúgy is megvívtuk velük a csatáinkat, hogy amíg dolgozunk, addig ne zaklassanak minket mindenfélével), és attól is tartunk, hogy főnökünk az első hibára ugrik majd: ,,Én megmondtam, hogy ez így nem működik!”

Mi az a burn out?

A kiégési szindróma azt a tünetegyüttest jelöli, amely hosszú távon fokozott érzelmi megterhelés, stresszhatások következtében jön létre. Okai közt a sok aggodalmaskodás, a bizonytalan társadalmi presztízs, a túl hosszú munkaidő és a krízishelyzet is szerepelnek. Mintha csak a karantén alatti mindennapjaink pontos képét vázolnánk fel…

Most az otthonunkba került a munkahely, a nyaralás jobb esetben a kertet jelenti, az ezeken kívüli életnek – shoppingolásnak, kozmetikusnak, sportolásnak – pedig gyakorlatilag búcsút inthettünk a szabályozások miatt.

Alattomos ellenség

Az otthoni munkával kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy ilyen környezetben hatékonyan és produktívan nagyjából öt órán keresztül vagyunk képesek koncentrált munkát végezni – éppen azért, mert nem tartunk szünetet, és csakis a feladatainkra fókuszálunk. Ha ezt reggel hét órától kezdve este nyolcig műveljük kisebb-nagyobb megszakításokkal, nagyon könnyedén eljuthatunk a burn out – vagyis a kiégés – állapotáig. Folyamatosan fáradtak leszünk, nem tudunk koncentrálni, romlik a teljesítményünk, és vágyakozva gondolunk majd vissza legsűrűbb napjainkra, amikor akár tíz dolgot is elintéztünk egy délelőtt alatt. Most pedig háromféle sem fér bele a 12 órás munkaidőnkbe…

Mentális színterek

Tisztában kell lennünk vele: rákényszerültünk arra, hogy életünk összes színterét egyetlen helyre – otthonunk falai közé – szorítsuk. Gondoljuk végig: eddig alapvetően az otthon-munkahely-nyaralás-ezeken kívüli élet tengelyén mozogtak mindennapjaink. Most az otthonunkba került a munkahely, a nyaralást jobb esetben a kert jelenti, az ezeken kívüli életnek – shoppingolásnak, kozmetikusnak, sportolásnak – pedig gyakorlatilag búcsút inthettünk a szabályozások miatt. Igyekezzünk észrevenni azokat a helyszíneket, amik eddig is a közelünkben voltak, de sosem használtuk ki őket: egy eldugott játszótér, ahol futhatunk; a kert végében az erdő, ahova eddig sosem mentünk ki – pedig azok a fák nem mostanában nőttek meg ekkorára!

2.jpg

Egy kis szigor mindent megold!

Ha fel szeretnénk venni a harcot a kiégés ellen, próbáljuk úgy rendezni a dolgainkat, mintha valóban el kéne menni munkába – amikor felkelünk, kávézzunk, reggelizzünk, és egyszerűen hagyjunk időt arra, hogy magunkhoz térjünk. Sminkeljünk, csináljuk meg a hajunkat, és gyorsan cseréljük le a pizsamát és a kinyúlt melegítőt a rendes ruháinkra – máris sokkal jobban fogjuk érezni magunkat! Különítsünk el egy sarkot vagy asztalt – legjobb lenne egy külön szoba –, ahol dolgozunk, és nem zavar bennünket senki. És néha hagyjuk abba, sarokba dobva a munkát: egy kávészünet a párunkkal vagy néhány tornamozdulat segít felfrissíteni az agyunkat! Ezek után pedig egyértelműnek tűnik, hogy feladatainkat csakis a megszokott munkaidőben végezzük – nem könnyű ellenállni az esti sms-ek és e-mailek ostromának, de a telefon némítógombját pont erre találták fel! Legfőképpen pedig higgyük el – még ha nehezünkre esik is –, hogy főnökünk kénytelen bízni bennünk, és ha mi hat óra alatt rendesen elkészülünk a napi munkánkkal, akkor egyszerre szerezhetünk megbecsülést és kerülhetjük el a kiégést!

Varga Virág

 

Kapcsolódó írásunk: Minden kipipálva. Hogyan tovább?

web-bannerek-instagram.jpg

Új Nő csapata