Mitől lesz valaki biológiai értelemben nő vagy férfi? A kromoszómáktól a hormonokig számos tényező alakítja fejlődésünket – és a két nem közötti különbségeket.
Rovatunkban olyan eseményekről ejtünk szót, amelyekről minden nőnek tudnia illik, mert ezeknek köszönhetően lehetünk szebbek, okosabbak és szabadabbak, mint nagyanyáink voltak annak idején.

Az XX és az XY
A biológiai nemet a nyugati gondolkodás már régen elválasztja a társadalmi nemtől. Mert, ugye, társadalmi értelemben a nő és a férfi egyenlő – ezt a törvények is kimondják. Biológiailag azonban különböznek egymástól. De mit is értsünk biológiai nem alatt?
Az ember azt hinné, hogy a két nem méhen belüli kialakulása eltérő genetikai utasítások alapján történik. Más instrukciók eredményeképpen fejlődnek ki a genitáliák vagy éppen a mellszövet. Pedig tévedés! Csak egyetlen genetikai program létezik! – az pedig a női szervek kibontakozására ad utasítást. Ranschburg Jenő pszichológus egyik könyvében így fogalmaz: ha a fogamzás után nem jönne semmi közbe, minden újszülött kislányként látná meg a napvilágot. Természetesen azonban az esetek felében „közbejön” valami... Az egységes genetikai utasítás (minden magzat lány legyen!) azonban óhatatlanul arra utal, hogy a két nem közül a női az elsődleges, az eredeti, a férfi nem pedig úgy jön létre, hogy egyes szervek nem a genetikai utasításnak megfelelően fejlődnek. Mintha a Bibliában leírtaknak pont az ellenkezője lenne igaz: Éva ismerte meg először a Paradicsomot, és Ádám az ő oldalbordája.
Az ember örökletes tulajdonságait a kromoszómapárok határozzák meg. Ezek hasonlítanak egymásra, annak ellenére, hogy egyikük mindig a spermiumból (vagyis az apától), másikuk a petesejtből (vagyis az anyától) származik. A huszonharmadik kromoszómapár, amely a születendő gyerek nemét határozza meg, némileg különbözik a többitől.
A petesejtből származó kromoszóma ugyan itt is mindig azonos (X kromoszóma), a spermiumból azonban hol hasonló (tehát X), hol pedig jóval kisebb (ez az Y kromoszóma) csatlakozik hozzá. Az előző esetben kislány (XX), az utóbbi esetben pedig kisfiú (XY) születik. Nyilvánvaló tehát, hogy a születendő gyermek neme a spermiumban levő kromoszómától (tehát az apától) függ. Az anya ugyanis mindig az X-et, a női alapformát adja.
A nők végtagjai (a testhez viszonyítva) rövidebbek, és testükben több a zsírszövet, míg a férfiak testében több izomszövet található. Ha megvizsgáljuk a sporteredményeket, a férfiaké minden számban jobbak, viszont a nők eredményei gyorsabb ütemben fejlődnek. A szakemberek mégis azt mondják: a nőknek semmi esélyük sincs arra, hogy a sportban a férfiakéval azonos teljesítményt érjenek el.
A születés körüli időszakban a női nemi hormonok körülbelül azonos mennyiségben vannak jelen a fiúknál és a lányoknál, a fiúk vérében azonban jóval több androgén hormon mutatható ki. A serdülőkorban mindkét nem esetében a saját nemre jellemző hormonok kiválasztása erősödik fel.
Megfigyelték, hogy a korán érő gyerekek intelligenciaszintje valamivel (de csak kicsikével) magasabb, mint a későn érőké. Ez érvényes a fiúkra és a lányokra is.
Fogamzáskor 20–25 százalékkal több a fiú, mint a lány, míg csak 5–6 százalékkal születik több fiú. Az „erősebb nem” halálozási aránya jelentősen meghaladja a „gyengébb nemét”. Halálos kimenetelű megbetegedés (egyéves kor előtt) már ritkán fordul elő. Ha mégis, az áldozat általában fiú. A genetikusok úgy vélik, ennek az okát a huszonharmadik – a nemünket meghatározó – kromoszómapárban kell keresnünk. Az X kromoszóma sok genetikai utasítást hordoz, s a fiúk csak egy X kromoszómával rendelkeznek. Ha ez megsérül, a hiányos információ valamilyen betegség formájában jelenik meg. A nőnek viszont két X kromoszómája van. Ha az egyik megsérül, még ott a másik! Tehát mire elérjük a felnőttkort (a 25–30. életévet), a nők és férfiak létszáma majdnem azonos. Később a férfiak halálozási aránya magasabb, mint a nőké, így a nemeknek a születéskor tapasztalt aránya megfordul: a 60. életéven túl sokkal több nő él a Földön, mint férfi.
A férfi és nő közötti különbségek között akad néhány, amelyekre nem tudnak magyarázatot találni. Például kora hajnalban és naplemente előtt nagyobb valószínűséggel születnek fiúk, délben vagy éjfél körül viszont több lány születik. A fiatalabb nők nagyobb eséllyel szülnek fiút, illetve minél idősebb egy nő (és minél több gyermeke van), annál valószínűbb, hogy a következő gyermeke lány lesz.










