Tisztelt Szerkesztőség! Tizenhét voltam, ő tizennyolc. Azt hittem, örökké tart a szerelem, de három hónap után vége lett.
A szakítás után egy héttel derült ki, hogy terhes vagyok. A szüleim ragaszkodtak az abortuszhoz, és én is egyetértettem velük.
Osztályelső voltam, tanulni akartam, egyetemre menni, így szóba sem jöhetett, hogy megtartsam a babát. A beavatkozás és a felépülés is gyors volt: akkoriban úgy éreztem, hamar sikerült túltennem magam rajta. Az egészet eltitkoltuk a család, a barátok és az iskolatársak előtt is.
Jó tíz évvel később megismerkedtem a leendő férjemmel. Már három éve voltunk házasok, mikor arra jutottunk, elérkezett a gyermekvállalás ideje. Ez azonban nem sikerült egykönnyen. Évekig próbálkoztunk, engem pedig kísérteni kezdett a múlt, és kétségbeestem. Egyre biztosabb lettem abban, hogy miattam, az abortuszom miatt késik a babaprojekt. Egy gyermeket eldobtam, megöltem, hát nem érdemlek második esélyt.
Úgy éreztem, erről tudnia kell a férjemnek is. Nagyon féltem a reakciójától, de biztosított róla, hogy nem ítél el. És tényleg, egy pillanatig sem éreztem, hogy másként nézne rám a vallomásom óta.
A sikertelen próbálkozások után orvosi vizsgálatokat is abszolváltunk, de mindent rendben találtak. Végül csak összejött a csoda, s ma már egy hatéves szöszke kislány boldog édesanyja vagyok. A pocakomban pedig egy kisfiú várja, hogy a karjaimban tarthassam.
Mióta édesanya lettem, gyakran teszek fel kérdéseket a meg nem született gyermekemmel kapcsolatban: vajon fiú vagy lány lett volna? Megpróbálom elképzelni őt – egy ma már felnőtt embert. Mivel foglalkozna? Milyen hobbijai lennének? Hasonlítana-e rám valamiben? Az eszemmel tudom, hogy annak idején jó döntést hoztunk, az anyai szívem viszont felelősségre von. Anyaként ezért minden tőlem telhetőt megteszek majd annak érdekében, hogy a gyermekeim ne jussanak ilyen helyzetbe.
Kiss Zsanett
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
