Kitől örökölted?

A szőke hajad a nagyitól örökölted, az énekhangod pedig a nagypapától – hallottuk nemegyszer a szüleinktől. De ennél fontosabb dolgokat is meg kellene tudni az őseinkről.

Az utóbbi években egyre több bizonyíték utal arra, hogy a betegségek jelentős hányada öröklődik. Vagyis nem árt pár kérdést feltenni az édesanyánknak.

Túlsúlyos volt-e valaki a felmenőink közül?

Nézzünk szét a rokonságban, hogyan zajlanak a családi ünnepek. A roskadásig megpakolt asztal fölött azon sóhajtoznak, hogy ennyi mindent lehetetlen megenni, de estére mégsem marad egy falat étel sem? Zömmel százkilós nagynénik és sörhasú nagybácsik alkotják a bővebb családot? Ha nincs akkora szerencsénk, hogy az édesanyánk egyetlen nádszálkarcsú nővérére ütöttünk, valószínűleg egész életünkben a fölös kilókkal fogunk harcolni – és ezért (egyrészt) a gének lesznek a hibásak.

Korábban az orvosok úgy vélték, hogy a túlsúly elsősorban a helytelen étkezési szokásokkal és azok generációs átvitelével függ össze. Ma viszont már azt mondják, hogy a kövérségért több mint 50%-ban a gének a felelősek. Az emberi szervezetben több mint száz gén határozza meg, hogy a testen lerakódik-e fölösleges zsírréteg. „Gének egész sora befolyásolja az étvágyat, a felszívódott és az elraktározott zsírok arányát“ – egyszerűsíti le az összetett problémát a szakember. Vagyis a géneknek köszönhetően egyeseknek nincs étvágyuk állandóan enni, mások pedig mindent befalnának. De ne csak a géneket hibáztassuk, és ne irigykedjünk a nálunk karcsúbbakra, akikről azt hisszük, többet esznek nálunk, és mégsem híznak. (Tényleg többet esznek nálunk?!)

Az öröklődő problémák közül ugyanis a túlsúlyra való hajlam a legkönnyebben befolyásolható. Elég egészségesen táplálkozni és rendszeresen mozogni – és a kilók nem fognak gyarapodni.

Mi a helyzet a koleszterinszinttel, a vérnyomással és a cukorbetegséggel?

Ha szüleinknek, nagyszüleinknek, testvéreinknek és szüleink testvéreinek magas a koleszterinszintje, a vérnyomása, és valamelyikük cukorbeteg, akkor jól figyeljünk. Mindezek a problémák szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek (és a statisztikák alapján: idő előtti elhalálozáshoz). Hogyan függ össze a cukorbetegség a beteg szívvel? Egyszerűen. A fent említett három betegség közül egyik sem fordul elő magában.

A kövérséggel elválaszthatatlan négyest alkotnak – és anyagcserezavarként definiálhatóak, mely az erek eldugulásához, majd szívinfarktushoz és szélütéshez vezethet. Az anyagcserezavar sajnos öröklődő, méghozzá jelentős mértékben. Ha a szülők egyikénél előfordult, törvényszerűen átvivődik az utódra. Azon gyerekek számára, akik magas koleszterinszintet örököltek a szüleiktől, ajánlott a diétás étrend és a visszafogott életvitel. Abban az esetben is jó tudni a dologról, ha a családban a metabolizmus zavara nem olyan mértékű, hogy már gyermekkorban megjelenne. A legjobb, ha már 30 éves korunktól odafigyelünk a koleszterinszintünkre és a súlyunkra is. A túlsúly csak fokozza a problémákat! Itt is fontos a megelőzésben az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás.

Van-e valakinek a családban visszere?

Ha édesanyánknak visszeres a lába, egy lehetőségünk van: hétről hétre ellenőrizni az alsó végtagjainkat (legjobb már 15 éves kortól), és örülni, hogy hála istennek egy kék erecske sem türemkedik ki. Ha húszéves korunk körül és a terhesség alatt sem történik semmi – nagy szerencse ért bennünket. A visszér ugyanis generációról generációra öröklődik, és semmit nem lehet ellene tenni (nem igazán lehet megelőzni). Másrészt nem árt tudni, hogy a terhesség, a túlsúly, az ortopédiai problémák és főleg az ülőmunka, de a végtagokat igénybe vevő hosszas álldogálás is súlyosbíthatja a panaszokat. Speciális harisnya viselése is ajánlott, és elengedhetetlen a rendszeres lábtorna és orvosi ellenőrzés. És ha az a szüleinktől jól ismert kék ér mégis felbukkan, időben fel kell keresni egy jó nevű specialistát.

A rokonságban volt-e valakinek problémája az alkohollal?

A dédnagypapáról az a hír járja, hogy sűrűn emelgette a poharat, a nagybácsi nap mint nap a kocsmában üldögél, és rémületünkre a fiunk is egy bulizós időszakba érkezett. Családi átok? Az italozásra való hajlam nagyjából 40%-ban öröklődik, és a fiúkat jobban veszélyezteti a szülők alkoholizmusa, mint a lányokat. A tudósok már több, az alkoholizmusra való hajlamért felelős gént fedeztek fel. Ezek megléte azonban még nem jelenti azt, hogy az illetőből alkoholfüggő lesz.

Mit tehetünk az utódainkért? Építsük az önbizalmukat, teremtsünk velük bizalmas kapcsolatot, ismertessük meg velük, mi a felelősségérzés. Mutassunk számukra helyes utat és jó példát. A többi már csak rajtuk múlik.

A nagyszülők közül valamelyik rákban hunyt el? És mi a helyzet a dédszülőkkel?

Az orvosok a ’90-es évek elején megállapították, hogy egyes rákos megbetegedések kimondottan öröklődőek. A bűnös egy hibás gén, amelyet a szülőktől a populáció kb. 10%-a vesz át. Ezeknél az embereknél a daganatos betegségek rizikója a többiekhez képest tízszer (vagy ennél is többször) nagyobb. Ez már figyelmet érdemel! Annál is inkább, hogy sokan már huszon- vagy harmincévesen megbetegszenek, amikor még nem járnak preventív ellenőrzésekre, és nem is számolnak ilyen komoly bajjal.

A betegség megelőzésében vagy korai felismerésében és kezelésében éppen az segíthet, ha tisztában vagyunk a rizikófaktorral. Különösen oda kell figyelniük azoknak, akiknek a családjában legkevesebb két közeli rokon szenvedett mell-, petefészek- vagy vastagbélrákban. Résen kell lenniük azoknak is, akiknek a rokonságában másfajta daganatok fordultak elő, különösen fiatalabb korban. Az orvosok ma már fel tudják venni a harcot a rettegett betegséggel, persze csak, ha nem hanyagoljuk el a rákszűrést. És tegyünk meg saját egészségünk érdekében egy nagyon fontos dolgot: ne dohányozzunk.